Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VI. fejezet: Az évszakok

rész kereskedőinek a teljes forgalma és a kivitele nagyobb volt, mint a déli rész kereskedőié. A behozatalban viszont a déli rész kereskedőire esett a nagyobb hányad, a rész kivitelének több mint kétszerese. A II. évnegyedben, amikor az ország terjes forgalmának 31,89, behozatalának 19,87, kivitelének pedig 36,73%-a bonyolódott le, az északi rész kereskedői a teljes forgalomban, még inkább a kivitelben, nyomasztó fölényben voltak a déli rész kereskedőivel szemben, sőt — nem nagymértékben ugyan — behozataluk is meghaladta azokét. Ennek megfelelően az évnegyed forgalmában a kivitel több mint négyszerese volt a behozatalnak. A III. évnegyedben, amelyben behozatalban és kivitelben egyaránt a legnagyobb volumenű és arányú (36,41, illetve 37,26%) volt a forgalom, az északi rész kereskedőinek a fölénye a teljes forgalomban és a kivitelben továbbra is megmaradt, de nyomasztó volta jelentékenyen csökkent. A behozatalban pedig a déli rész forgalmi aránya 60% fölé emelkedett. Kivitel és behozatal viszonya az évnegyed forgalmában 70%-on felüli kiviteli többletet mutatott. A IV. évnegyedre még jelentős része maradt az évi forgalomnak, a teljesnek 24,26, a behozatalnak 30,43, a kivitelnek pedig 21,75%-a. A teljes forgalomban és a kivitelben ekkor is az északi, a behozatalban a déli rész kereskedői voltak fölényben. Ezt a fölényüket növelték is, megközelítették a 70%-os részesedési arányt. Ennek megfelelően az évnegyed forgalmában a behozatal aránya 36% fölé emelkedett, a kivitelé 64% alá esett vissza. A meg nem nevezett lakhelyű kereskedők részesedése a forgalomban ebben az évnegyedben volt a legnagyobb arányú, az északi rész kereskedőinek fölényét a teljes forgalomban ők biztosították, a kivitelben pedig jelentősen növelték. Északi rész és kivitel egyrészt, déli rész és behozatal másrészt, forgalmi arányának alakulását az egyes évnegyedekben az határozta meg, hogy az élő állatokat mikor hajtották ki az ország határán túlra. AZ ÉVNEGYEDEK ÉS A KERESKEDŐI LAKHELY-KATEGÓRIÁK A 93. táblázat azt mutatja, hogy az évnegyedek áruforgalma miként oszlott meg a kereskedői lakhely-kategóriák között. A táblázat szerkezete azonos a 91. táblázatéval, azzal az eltéréssel, hogy a 276,80 forint vámértékü „bizonytalan" forgalmú tétel nincsen szétosztva az évnegyedek között. A táblázatból azt állapíthatjuk meg, hogy — miként az természetszerűleg várható is — mindegyik évnegyedben, a forgalom mindhárom ágazatában (teljes forgalom, behozatal és kivitel), a nagy forgalmú lakhelyek forgalma volt a legnagyobb, a kis forgalmúaké pedig a legkisebb, és különbségek csak az arányokban voltak. Csak 2 kivétel van e megállapítás érvénye alól. Az első évnegyed kivitelében, valamint a IV. évnegyed behozatalában a kis forgalmú lakhelyek forgalma nem sokkal ugyan, de meghaladta a közepes forgalmúakét.