Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VI. fejezet: Az évszakok

A kivitelben a II. évnegyed következett a III. után, 31%-on fölüli részesedéssel megelőzve a 27%-on fölüli IV. negyedet. Az I. évnegyed forgalma nagyon alacsony volt, az 5%-ot sem érte el. Az év első 4 hónapjában a kivitel havi részesedése 2 és 3% alatt mozgott. Májusban azonban már 12% fölé emelkedett, és ott maradt októberig, amikor 19%-on fölüli csúcsot ért el. Novemberben és decemberben újra 15% alá süllyedt. A teljes forgalom évszakok szerinti alakulását tehát a kivitel alakulása határozta meg, ami természetesen következett kivitel és behozatal 7:3 arányából az évi forgalomban. Az évnegyedek forgalmának havi megoszlása nem mutat semmi eltérőt az évi forgalom megoszlásától az évszakok között. Az első negyedben a teljes forgalom és a kivitel januárban, a behozatal márciusban volt a legnagyobb. A második évnegyedben a teljes forgalom és a kivitel júniusban, a behozatal májusban. A harmadik évnegyedben a forgalom mindhárom ága augusztusban. A negyedik évnegyedben a teljes forgalom és a kivitel októberben, a behozatal decemberben. Ebből is láthatjuk, hogy a teljes forgalom mindig a kivitel szerint alakult, a behozatal alakulása viszont a III. évnegyed kivitelével eltért a másik két forgalmi ágétól. AZ ÉVNEGYEDEK ÉS AZ ÁRUFŐCSOPORTOK A 90. táblázat azt mutatja, hogy a négy évnegyed áruforgalma miként oszlott meg az árufőcsoportok között. A táblázat az évnegyedek, azokon belül az árufőcsoportok rendjében halad. Minden árufőcsoportnál feltünteti a forgalom (behozatal, kivitel és teljes forgalom) vámértékét forintban, e vámérték százalékos megoszlását behozatal és kivitel között, továbbá e vámérték százalékos viszonyát a kérdéses évnegyed forgalmának vámértékéhez. 1 A teljes forgalmat tekintve, az első évnegyed kivételével a többi háromban az állatforgalom volt a legnagyobb, az évnegyedek forgalmának 62—78%-a között mozgott. Az első évnegyedben azonban 20%-kal a harmadik helyre szorult a kötött-szövött áru, valamint az élelmiszer mögött. A textiláru forgalma az első évnegyedben meghaladta a 36%-ot, a harmadikban és a negyedikben 22, a másodikban azonban csak 14%)-kai következett az állatforgalom után. Az élelmiszer az első évnegyedben 23%-kal a második helyen állott, a többi 3-ban 2 és 6% közötti részesedéssel a harmadik helyet foglalta el. A többi árufőcsoport közül az első évnegyedben a bőr- és prémáru, továbbá az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru részesedése a teljes forgalomban megközelítette a 7, a nórimbergi és szatócsárué pedig az 5%-ot. A negyedik évnegyedben az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru forgalma járt közel az 5%-hoz. Egyébként ezeknek az árucsoportoknak a forgalma egyetlen negyedévben sem érte el a 3%-os részesedési arányt. A behozatalban mind a 4 évnegyedben a textiláru forgalma volt a legnagyobb, 62 és 73% közötti részesedéssel. Az élelmiszer, az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru, valamint a nórimbergi és szatócsáru 6 és 14% közötti részesedéssel, váltakozó sorrendben következett utána.