Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VI. fejezet: Az évszakok

VI. FEJEZET: AZ ÉVSZAKOK Nem érdektelen megvizsgálni, hogy az egész áruforgalom miként oszlott meg az évszakok, mégpedig az évnegyedek és a hónapok között, továbbá annak a vizsgálata sem, hogy az egyes évnegyedek áruforgalma miként oszlott meg az árufőcsoportok, a kereskedők országai, a kereskedői lakhely-kategóriák, a kereskedői kategóriák, valamint a harmincadcsoportok között. Ez utóbbi vizsgálatok az évszakok közül csak az évnegyedekre terjednek ki, a hónapokra való kiterjesztésüket nem tartottam szükségesnek. A fentiekben jelzett vizsgálatok eredményeit a fejezet táblázatai tartalmazzák. AZ ÉVSZAKOK ÉS AZ EGÉSZ ÁRUFORGALOM A 89. táblázat azt mutatja, hogy az egész áruforgalom miként oszlott meg az évnegyedek és a hónapok között. Feltünteti egyben az évnegyedek forgalmának hónapok közötti megoszlását is. A táblázat az évnegyedek, azokon belül pedig a hónapok sorrendjében halad. Megadja minden hónap forgalmának (behozatalának, kivitelének és teljes forgalmának) vámértékét forintban, e vámérték százalékos megoszlását behozatal és kivitel között, továbbá e vámérték százalékos viszonyát a kérdéses évnegyed, valamint az egész forgalom vámértékéhez. Mutatja egyben az évnegyedek forgalma vámértékének százalékos viszonyát az évi forgalom vámértékéhez. A teljes forgalom a III. évnegyedben volt a legnagyobb, a hónapok közül pedig októberben. A IV. és a II. évnegyed teljes forgalma nem sokban különbözött egymástól. Az I. évnegyed teljes forgalma igen alacsony volt, az évi forgalomnak csupán kereken 8%-a. Az év első 4 hónapjában a forgalom havonta 2 és 4% között mozgott. Májusban már 10% fölé emelkedett, és ott maradt októberig, amikor meghaladta a 16%-ot. Novemberben és decemberben újra 10% alá süllyedt. A behozatal és a kivitel a teljes forgalomhoz hasonlóan ugyancsak a III. évnegyedben volt a legnagyobb, részesedési arányuk az évi forgalomból szinte teljesen egyezett a teljes forgalom részesedési arányával, valamennyivel meghaladta a 36%-ot. A behozatalban a IV. évnegyed következett a III. után, kereken 30%-os részesedéssel. Az I. és a II. évnegyed részesedése 15 és 19% között mozgott. A behozatal havi részesedési aránya januártól júliusig elég egyenletes volt, 4 és 7% között mozgott. Augusztusban érte el a csúcsot, kereken 16%-kal. Szeptemberben még 13% fölött volt, októberben azonban 10, sőt 5% alá süllyedt, decemberben viszont közel 16%-kal majdnem elérte az augusztusi csúcsot.