Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

V. fejezet: A harmincadhelyek és a harmincadcsoportok

A harmincadigazgatás szervezetében mindegyik csoportnak más volt a helyzete. A pozsonyi csoport harmincadhelyei II. Lajos özvegye, Mária királyné kezén voltak. A teljes behozatali vámot ő élvezte, a kiviteli vámnak azonban csak a felét, a másik felét I. Ferdinánd már visszaszerezte, és a pozsonyi magyar kamara kezelésébe adta. Bizonyos eltéréssel hasonló volt a soproni csoport helyzete. Ennek a helyei is az özvegy királyné kezén voltak, itt is a teljes behozatali vámot és a kivitelinek a felét élvezte. A kiviteli vám második felét azonban I. Ferdinánd nem a pozsonyi magyar, hanem a Bécsben működő alsó-ausztriai kamara hatáskörébe utalta. Ezt tette korábban a szlavóniai harmincadhelyekkel is, valamint később a nővérétől teljesen visszaszerzett pozsonyi és soproni csoport egész jövedelmével, a behozatali és kiviteli vámmal egyaránt. A nagyszombati csoport harmincadhelyei, a Vág menti vagy trencséni csoport helyeivel együtt, Thurzó Elek kezén voltak. Ez utóbbi csoport, amelynek vámnaplói 1542-ből nem ismertek, teljes jövedelmével, míg a nagyszombati teljes vámjával, a kivitelinek azonban csak a felével. A másik felét I. Ferdinánd már visszaszerezte, és a pozsonyi magyar kamara kezelésébe adta, miként a pozsonyi csoport helyeivel tette. A harmincadigazgatás fentiekben vázolt szervezetének ismeretében meghatározhatjuk, hogy a fennmaradt és feldolgozásra került 1542. évi 15 harmincadnaplót kik készítették, és hogy azok milyen adatokat tartalmaznak. A 15 harmincadnaplót mind a pozsonyi magyar kamara alkalmazottai készítették. Egy részüket azoknak a harmincadhelyeknek a harmincadosai, amelyeknél a kiviteli vám jövedelmének a felét a pozsonyi magyar kamara élvezte. Ezek a pozsonyi és a nagyszombati csoport harmincadhelyei voltak, a naplók az ott fizetett kiviteli vám felére vonatkozó adatokat tartalmaznak. A naplók másik részét a pozsonyi magyar kamara által megbízott ellenőr készítette, akinek az volt a feladata, hogy nyilvántartást vezessen a Mária királyné kezén levő harmincadhelyeknek az özvegy által élvezett jövedelméről. Ezek az ellenőri naplók a pozsonyi és a soproni csoport harmincadhelyein fizetett teljes behozatali és fél kiviteli vámra vonatkozó adatokat tartalmaznak. A 15 naplóban tehát összegszerűen szerepel a pozsonyi csoport helyein fizetett teljes behozatali és kiviteli, a soproni csoport helyein fizetett teljes behozatali és fél kiviteli, valamint a nagyszombati csoport helyein fizetett fél kiviteli vám. A nagyszombati és a soproni csoport helyein fizetett fél kiviteli vám összegét megkétszerezve, hozzávetőleges pontossággal meghatározhatjuk az e helyeken fizetett teljes kiviteli vámnak az összegét is. A nagyszombati csoport helyein fizetett behozatali vám összegére vonatkozó adatokat a feldolgozott 15 napló nem tartalmaz. Ilyen adatokat más korabeli forrásokból sem ismerünk. Véleményem szerint azonban a nagyszombati csoport vámhelyein, a határ menti Szakolca kivételével, nem volt jelentős behozatali áruforgalom. Jelentősége Szakolcán is csak viszonylagos lehetett. Azt a feltevést is meg merem kockáztatni, hogy a csoport két legnagyobb forgalmú vámhelyén, a határtól távol fekvő Szempcen és Nagyszombatban, miként a soproni csoporthoz tartozó Óváron, nem is szedtek behozatali vámot. Erről a korábbiakban már szóltam.