Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

IV. fejezet: A kereskedők

Nagykereskedő az északi részen volt a legtöbb, 65,26%. A bizonytalanokat is hozzájuk számítva pedig 73,68%. Közép- és kiskereskedő viszont a délin, 53,82, illetve 60,04%. Mindkét országrészen, sőt a bizonytalanoknál is, a kiskereskedők száma volt a legnagyobb, abszolút számban és viszonylagosan is a déli részen laktak a legtöbben. A középkereskedők abszolút számban a déli részen voltak a legtöbben, viszony­lagosan ellenben az északin. A nagykereskedők száma mindkét országrészen a legkisebb volt. A KERESKEDŐK SZÁMA A KERESKEDŐI ORSZÁGOK ÉS A FORGALOM ÁGAZATAI SZERINT Az 59. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői országok kereskedőinek a száma miként oszlott meg a forgalom ágazatai szerinti kereskedői kategóriák, azaz a beho­zatali, kiviteli és vegyes forgalmú kereskedők között. Mutatja természetesen azt is, hogy a kereskedői összlétszám miként oszlott meg a kereskedői országok, valamint a forgalom ágazatai szerinti kereskedői kategóriák között. A táblázat szerkezete azonos az 57. táblázatéval. Azonos a 8 kereskedői országbeli, valamint a bizonytalan és ismeretlen lakhelyű kereskedők száma is az 57. táblázat megfelelő adataival. Láthatjuk a táblázatból, hogy a szállítók 51,80%-a csak a behozatalban, 44,01 %-a csak a kivitelben vett részt, és csak 4,19%-a, az 1527 kereskedőből csupán 64 szere­pelt a forgalom mindkét ágazatában. Lengyelországnak és Itáliának csak behozatali kereskedői voltak, Csehországnak és a Német birodalomnak nem voltak vegyes forgalmú kereskedői, a bizonytalan és ismeretlen lakhelyű kereskedők között is csak 1 vegyes forgalmú akadt. Ausztriában, Sziléziában és a Német birodalomban a behozatali, Magyarországon, Morvaországban és Csehországban a kiviteli kereskedők voltak többségben, a beho­zataliak legnagyobb arányban a Német birodalomban, a kiviteliek Csehországban. Vegyes forgalmúak legnagyobb arányban Sziléziában laktak. A bizonytalan és isme­retlen lakhelyű kereskedők között nem volt lényeges különbség a behozataliak és kiviteliek számában. Legtöbb behozatali, kiviteli és vegyes forgalmú kereskedője egyaránt Magyaror­szágnak volt. Behozatalban és kivitelben Ausztria, vegyes forgalomban Morvaország következett utána. Harmadik helyen behozatalban és kivitelben Morvaország, vegyes forgalomban Szilézia állt. A MAGYARORSZÁGI KERESKEDŐK SZÁMA AZ ORSZÁGRÉSZEK ÉS A FORGALOM ÁGAZATAI SZERINT A 60. táblázat azt mutatja, hogy a 953 magyarországi kereskedő számszerűleg miként oszlott meg az országrészek, azokon belül pedig a forgalom ágazatai szerinti kereskedői kategóriák között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom