Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

IV. fejezet: A kereskedők

A táblázat szerkezete azonos az 58. táblázatéval. Azonos a 2 országrészbeli, valamint a bizonytalan lakhelyű kereskedők száma is az 58. táblázat megfelelő adataival. A 953 magyarországi kereskedő számbeli megoszlása az országrészek között ugyanaz volt, mint amit az 58. táblázat mutatott. A behozatali és a vegyes forgalmú kereskedők száma a déli országrészen jóval nagyobb volt, mint az északin. A kiviteli kereskedők száma viszont az északi részen volt több, a bizonytalanokat is hozzájuk számítva 54,18%. Az egyes országrészeken belül hasonló volt a helyzet. A délin a behozatali kereskedők voltak többségben, az északin és a bizonytalanoknál a kiviteliek. A vegyes forgalmú kereskedő mindkét részen a legkisebb számú volt, a bizonytalanok között ilyen nem is akadt. A KERESKEDŐK SZÁMA A FORGALOM VOLUMENE ÉS A KERESKEDŐK ORSZÁGAI SZERINT A 61. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedők száma miként oszlott meg a forgalom volumene szerinti kereskedői kategóriák, a nagy-, közép- és kiskereskedők, azokon belül pedig a kereskedők országai között. A táblázat mutatja a kereskedők számának a kereskedők országai közötti megoszlását is. A táblázat szerkezete némileg eltér az 57—60. táblázatokétól. A második százalékos rovat a táblázat kategóriáiban szereplő kereskedők számának nem az illető kategória létszámához, hanem az összes kereskedő számához viszonyított százalékos arányát tünteti fel. A táblázatból látjuk, hogy mindhárom kereskedői kategóriában Magyarországnak volt a legtöbb kereskedője, utána pedig-Ausztria és Morvaország következett. E 3 országban lakott a nagykereskedők 95,57, a középkereskedők 94,17, a kiskereskedők 86,62%-a. Nagykereskedője a 8 közül csak 5 országnak volt, középkereskedővel Lengyelország, kiskereskedővel pedig Itália nem rendelkezett. A nagykereskedők száma az összes kereskedő számának 7,40%-át jelentette. Ebből Magyarország egymaga 6,22%-kal, a többi ország pedig együttesen csak 1,18%-kal részesedett. A középkereskedők száma az összes kereskedő számának 23,58%-a volt. Ebből Magyarország egymaga 18,01 %-kal, a többi ország pedig együttesen csak 5,57%-kal részesedett. A kiskereskedőknél is Magyarország részesedése volt a legnagyobb, 69,02-ből 38,18%, de nem olyan nyomasztó, mint a másik 2 kategóriánál, a többi országra itt már 30,84% esett, ebből 16,24% Ausztriára. Az összes kereskedőnek több mint 2/3-a kiskereskedő volt, nagykereskedő csupán 7,40%.