Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Bevezetés

udvarral volt kapcsolatos.

55 A budai udvar 1526 után lényegében megszűnt. Ez is hozzájárult az olasz kerekedeimi tőke kiszorulásához. Márpedig az olasz kereskedők útja elsősorban a szlavóniai harmincadhelyeken keresztül vezetett Magyarországra. Rajtuk kívül Stájerország, Krajna és Karinthia kereskedői jártak még a délnyugat felé vezető utakon, a török veszély növekedése feltehetőleg az ő vállalkozói kedvüket is csökkentette. Egykorú adatok nem állván rendelkezésre, közel 100 évvel későbbieket kell segítségül hívnunk, az 1630-as évekből valókat, amikor már nemcsak a nagyszombati és a trencséni csoport harmincadhelyei, hanem a pozsonyi csoporthoz tartozók, sőt a szlavóniaiak is a magyar kamara igazgatása alá tartoztak, jövedelmeik e kamara számadáskönyveiben szerepelnek. E könyvek adatai is eltéréseket mutatnak, ha a szlavóniai vámhelyek jövedelmét a pozsonyi, a nagyszombati és a trencséni csoportok együttes jövedelméhez viszonyítjuk. Az 1635 és 1637 közötti években befolyt félharmincad esetében ez a viszonyszám 5,71, az 1637. évi egész harmincad esetében 19,88, az 1638 évi ugyancsak egész harmincad esetében pedig 14,53%. Úgy gondoltam, hogy a 3 viszonyszám középarányosát veszem alapul, ami 11,55, kereken 12%. A szlavóniai harmincadok 1542. évi jövedelmét pedig a pozsonyi, nagyszombati és trencséni csoportok együttes jövedelmének 12%-ában vélem feltételezhetőnek. 1542-ben a pozsonyi és a nagyszombati harmincadcsoportok áruforgalma a teljes forgalom 86,53%-át jelentette. Ennek vámértéke 402 560 forint. Ehhez jön a trencséni csoport 60251 forintos vámértéke. Ez összesen 462811 forint. Ennek 12%-a, 55 537 forint a szlavóniai harmincadok feltételezett jövedelmének vámértéke 1542-ben. Fentiek szerint tehát a tágabb értelemben vett nyugati áruforgalom vámértéke 1542-ben így oszlott meg: Északnyugat felé 60251 forint 10,37% Nyugat felé 465 226 forint 80,07% Délnyugat felé 55 537 forint 9,56% összesen 581014 forint 100,00% Közel száz évvel későbbi adatokból természetesen kockázatos dolog visszakövetkeztetni, de ezek az adatok is támogatják azt az egykorú, bár csak általánosságban szóló forrásokra alapozható feltevést, hogy a szlavóniai harmincadok jövedelme, illetve a délnyugat felé irányuló külkereskedelmi áruforgalom 1542 körül az 1526 előttinél jóval kisebb volt, a szűkebb értelemben vett nyugati áruforgalomnak kereken 12, a tágabb értelemben vettnek pedig 9,56%-a.

56 55 Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban. Budapest Régiségei. XIX. k. Bp. 1959. 102. 56 Megerősítik ezt a feltevést Harald Prickler egyik tanulmányának adatai. (Das Volumen des westlichen ungarischen Aussenhandels vom 16. Jahrhundert bis 1700. A 7. jegyzetben idézett Pickl-féle kötetben.) — Prickler inkább hisz az ugyancsak osztrák O. Pickl-nek, aki feltevésemmel szemben azt igyekszik bizonyítani, hogy a szlavóniai harmincadhelyek áruforgalma az általam feltételezettnél jóval nagyobb 3 Magyarország nyugati külkereskedelme 33