Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

helyeknek a főcsoportok egész forgalmában való részesedési arányában. Ez az arány az árufőcsoportok összesített forgalmának 85,40%-os átlagos arányát csak 2 árufőcsoportnál, igaz, a legjelentősebbeknél: az állatnál és a kötött-szövött árunál haladta meg, a többinél jelentékeny mértékben alatta maradt, de azért az ásványi, fém-, üveg- és agyagárunál az abszolút, a nórimbergi és szatócs-, valamint a bőr- és prémárunál a relatív többséget jelentette. A fa- és a vegyes árukat, amelyek ebben a lakhely-kategóriában nem is szerepeltek, figyelmen kívül hagyva, egyedül az élelmiszernél szorult, egészen minimális mértékben, 0,18%, a közepes forgalmú kategória megfelelő aránya mögé. A nagy forgalmú kategórián belül 2 árufőcsoport forgalma emelkedett ki, az állaté és a kötött-szövött árué, 70,72, illetve 22,22%-kai, a többié egyenként a 3%-ot sem érte el. A kategória összforgalmának 72,45%-a a kivitelre esett, ami az állatkivitel nagy volumenének volt a következménye, hiszen a bőr- és prémárut kivéve, a többi árufőcsoportnál a behozatal volt, 3 főcsoportnál majdnem 100%-os, többségben. A közepes forgalmú kategóriába tartozó lakhelyek kereskedői az egész áruforgalomnak 9,62%-át bonyolították le, a nagy forgalmú kategóriától eltérően a behozatalnak közel kétszer akkora hányadát, mint a kivitelnek. E kategóriában a forgalomnak az árufőcsoportok közötti megoszlása lényegesen eltért a nagy forgalmú kategória megoszlásától. Nem utolsósorban abban, hogy jóval egyenletesebb volt. Míg a nagy forgalmú kategóriában, a nem szereplő főcsoportokat figyelmen kívül hagyva, 1,35 és 70,72, a közepes forgalmúban 5,77 és 37,87% között váltakozott. Az árufőcsoportok forgalmát a lakhely-kategória forgalmához viszonyítva, ebben a kategóriában is az állat főcsoport aránya volt a legnagyobb. A kötött-szövött árut az élelmiszer a második helyről a harmadikra szorította. A többi főcsoport aránya 5,77 és 8,66% között mozgott. Ha azonban az árufőcsoportok e kategórián belüli forgalmát a főcsoportok egész forgalmához viszonyítjuk, azt látjuk, hogy a nagy forgalmú kategóriában vezető állat főcsoport aránya az utolsó, a második helyen álló kötött-szövött árué pedig az utolsó előtti helyre, 93,04, illetve 90,38-ról 5,62, illetve 6,60%-ra esett vissza. Ebben a viszonylatban a legnagyobb (63,37%-os) arányú forgalommal a kis volumenű vegyes áruk szerepelnek, utánuk pedig 33,77 és 25,80% közötti, igen kiegyensúlyozott részaránnyal a többi árufőcsoport következik, élén az élelmiszerrel. A sort, mint már említettem, a kötött-szövött áru és az állat zárja. A közepes forgalmú lakhely-kategóriában a kivitel volumene nagyobb volt a behozatalénál, de jóval kisebb arányban, mint a nagy forgalmúban. A kategóriában szereplő 7 árufőcsoport közül a kivitel csak 2-ben haladta meg a behozatalt, elsősorban az állatnál, ahol 100, továbbá a bőr- és prémárunál, ahol 85,03%-os arányú volt. A többi 5 főcsoportnál a behozatal volt a nagyobb, 3-nál közülük 100%-os. A kategórián belül a kivitelben az állat abszolút, a behozatalban a kötött-szövött áru csak relatív többséggel rendelkezett. A kategória összes behozatalának és kivitelének az áruforgalom egészének behozatali és kiviteli hányadához való viszonyáról fentebb már volt szó. A kis forgalmú kategória lakhelyeinek kereskedői végül az egész áruforgalomnak legkisebb hányadát, mindössze 4,9%-át bonyolították le. Ezen belül a behozatal