Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
Bevezetés
Az önállósult nagyszombati harmincadhoz több fiókhelyet csatoltak. 1534-ben, amikor I. Ferdinánd a nagyszombati harmincadcsoport viszonyait szabályozta, a következő leányhivatalok tartoztak hozzá: Szakolca, Szenice, Sasvár és Szempc. Közülük 1498-ban Szakolca a trencséni, Szenice és Sasvár a pozsonyi főharmincadnak volt alárendelve. Szempcen 1498-ban még nem szedtek harmincadot. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor állítottak fel ezen a helyen harmincadhivatalt. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy á szempci harmincad jelentősége fokozatosan növekedett, nyilvánvalóan azért, mert — mint majd látni fogjuk — a marhakivitel fő vámhelye volt. 1537-re már önállósult a nagyszombati csoporton belül, már nem mint Nagyszombat leányhelye szerepelt. 22 Utóbb — a pontos időpontot egyelőre nem ismerjük — a Szakolcától délnyugatra, a határ mentén fekvő Holicson újabb fíókhivatalát szervezték meg a nagyszombati harmincadnak, amelynek tehát így 1542-ben négy leányhelye volt: Szakolca, Szenice, Sasvár és Holics. A négy leányhely közül Szakolca volt a legjelentősebb, a másik három fölött — ezt tanúsítja a korunkra maradt naplófüzet — bizonyos összefogó szerepe lehetett, azok először neki s Nagyszombatnak rajta keresztül voltak alárendelve. De mi lett a sorsa az állandóan szereplő Trencsén többi fiókhivatalának? Ezekről egyelőre még keveset tudunk. 1545-ig közülük egyedül Zsolnáról van egyetlen adatunk. E szerint a, zsolnai és a turdossini harmincadok 1535-ben Szedliczei Koszka Miklósnak és Duboveczi Jánosnak voltak elzálogosítva. 23 A turdossini harmincad 1498-ban még nem szerepelt, később létesült, mégpedig úgy, hogy az árvái hivatalt oda helyezték át. 24 Turdossin egyébként Árva megyében, Árva várától északkeletre feküdt, s a legészakibb harmincadhely volt. 1545-ben, amikor a harmincadügy átszervezése során jelentős változások történtek, a régi trencséni fiókok közül kettőt említ név szerint a királyi utasítás: Vágújhelyet és Verbot, a többiről csak összefoglalóan emlékezik meg. 25 Említi továbbá Turdossint is, de nem mint Trencsén fiókját, valamint három egészen új harmincadhelyet: Rosenberget, Stubnyát és Véglest. 1549-ben, egy későbbi újjászervezés alkalmával, Trencsénen, Verbón és Vágújhelyen kívül Illava és Zsolna szerepel még a régi trencséni csoport helyei közül. E körzetben van még ekkor Turdossin és egy új hivatal székhelye: Puchó, ez utóbbi a Vág völgyében, Illavától északra. Az 1498-ban szerepelt Bellus Mesztecskóval, Hricsóval és Krásznóval együtt Puchónak fiókja. Vágújhelynek két leányhelye van: Bossác és Lieszkó, Illavának egy: Nemsova. Ekkor tehát az 1498-ban említett helyek közül — az árvái és a trencséni csoportot együtt tekintve — csak Árva és Vágbeszterce hiányzik. Az előbbi helyére Turdossin került, az utóbbi valószínűleg megszűnt harmincadhely lenni. Új helyek viszont Puchó, Mesztecskó, Hricsó, Krásznó, Bossác, Lieszkó és Nemsova. A régi fiókok, Bellus 22 L. Francisci Tamás nagyszombati harmincados 1537. június 21-én kelt utasítását. Orsz. Lvt. E 21. Kincst. lvt. M. kam. Ben. res. II. k. 17—18. 23 Orsz. Lvt. E 21. Kincst. lvt. M. kam. Ben. res. II. k. 11. 24 Hogy mikor, azt nem tudjuk. Az áthelyezésre I. Takáts Sándor: A harmincadosok elleni vizsgálat 1560-ban. Magyar Gazdaságtört. Szemle, 1899. 25 Orsz. Lvt. E 136. Kincst. lvt. M. kam. Libri instruct. V. 374.
