Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

dőinek volt, Pozsonynak. A 10 magyarországi lakhely közül 6 az északi, 4 pedig a déli területen feküdt. Az előbbiek kereskedői a selyem és pamut forgalmának 31,43, az utóbbiak 16,84, együttesen 48,27%-át bonyolították le, míg a 3 külföldi lakhelyéi, Bécsé, Milánóé és Kölné, 51,73%-ot. A ruha-, asztal- és ágynemű, valamint a vegyes textiláruk behozatalát 56 lakhely kereskedői bonyolították le. E lakhelyek száma országok és a forgalom vámértéke szerinti lakhely-kategóriák között így oszlott meg; Ország 1000 forint fölött 200—1000 forint 200 forint alatt összesen Magyarország 4 4 10 18 Ausztria 1 21 22 Morvaország 1 2 1 4 Csehország 1 2 3 Szilézia 1 1 Német birodalom 5 5 Bizonytalan külföld 1 1 Bizonytalan 1 1 Ismeretlen 1 1 Összesen 6 8 42 56 A következő kimutatás a forgalom százalékban kifejezett vámértékének a megoszlását tünteti fel az országok és a forgalom vámértéke szerinti lakhely-kategóriák között. Ország 1000 forint fölött 200—1000 forint 200 forint alatt összesen Magyarország 53,27 11,38 3,87 68,52 Ausztria 12,50 1,17 13,67 Morvaország 9,23 2,37 0,10 11,70 Csehország 3,37 0,33 3,70 Szilézia 1,18 1,18 Német birodalom 0,18 0,18 Bizonytalan külföld 0,04 0,04 Bizonytalan 0,60 0,60 Ismeretlen 0,41 0,41 összesen 75,00 18,30 6,70 100,00 A túlnyomóan ruhaneműből álló árucsoport forgalmának 75%-át 1000 forinton fölüli forgalmú 6 lakhely kereskedői bonyolították le. Közülük 4 magyarországi volt, 1 ausztriai, 1 pedig morvaországi. A 4 magyarországi: Pozsony, Pest, Székesfehérvár és Gyöngyös kereskedőinek a forgalma az egész árucsoport forgalmának 53,27, Bécsé 12,50, a morvaországi Iglaué 9,23%-át jelentette. A 200—1000 forint forgalmú 8 lakhely kereskedőinek a forgalma az egész árucsoport forgalmának 18,30%-a volt. E 8 helység közül Debrecen, Várad, Nagyszombat