Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

A vászonbehozatal vámértékének százalékos megoszlását az országok és a forgalom vámértékén alapuló lakhely-kategóriák között pedig a következő kimutatás tünteti fel. Ország 1000 forint fölött 200—1000 forint 200 forint alatt összesen Magyarország 58,84 18,69 4,98 82,51 Ausztria 8,31 4,37 0,12 12,80 Morvaország 1,31 1,03 2,34 Szilézia 1,89 0,16 2,05 Német birodalom 0,08 0,08 Bizonytalan 0,09 0,09 Ismeretlen 0,13 0,13 összesen 67,15 26,26 6,59 100,00 A magyarországi vászonkereskedők lakhelyeinek a száma ugyanúgy meghaladta az összes többi ország hasonló lakhelyeiét, mint a posztókereskedőké, 21 volt a 35-ből. Második helyen itt is Ausztria állott 5 lakhellyel. A vászonbehozatalnak 67,15%-át bonyolították le olyan lakhelyek kereskedői, amelyeknek a vászon forgalma 1000 forintnál nagyobb vámértékű volt. Ilyen kereskedői lakhely csak 3 volt, 2 magyarországi és 1 ausztriai. A pozsonyi kereskedők vászonbehozatala magasan kiemelkedett a többi lakhelyé közül, az egész vászonbehozatalnak majdnem a felét, 49,91%-át ők bonyolították le. A második helyen Székesfehérvár kereskedői álltak 8,93, a harmadikon a bécsi kereskedők 8,31%-kal. A 200—1000 forint forgalmú 10 lakhely kereskedői az egész vászonbehozatal 26,26%-át bonyolították le, ebből 18,69%-ot 7 magyarországi lakhely: Nagyszombat, Pest, Gyöngyös, Debrecen, Győr, Besztercebánya és Devecser. Ebben a kategóriában 3 külföldi lakhely volt: az ausztriai Wiener-Neustadt, a sziléziai Boroszló és a morvaországi Olmütz. A magyarországi lakhelyek száma és forgalmuk százalékban kifejezett vámértéke az országrészek között így oszlott meg: Szám Forgalom Déli országrész 14 25,42 Északi országrész 7 57,09 összesen 21 82,51 Az északi országrész területén fekvő 7 lakhely forgalma jóval nagyobb volt, mint a déli országrész területén fekvő 14 lakhelyé. Ez a pozsonyi kereskedők már említett kiemelkedő szerepének a vászonbehozatalban volt a következménye. A selyem és pamut viszonylag csekély, az egész textilbehozatalnak csupán 0,83 %-át jelentő, forgalmát 13 helység kereskedői bonyolították le, 10 magyarországi, 1—1 ausztriai, itáliai és német birodalmi. 1000 forinton fölüli forgalma egyiknek sem volt, 200 forinton fölüli is csak egynek, Bécsnek, amelynek kereskedői a selyem és pamut 40,59%-át hozták be. 100 forinton fölüli forgalma is csupán egy helység kereske-