Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

meg tudták szerezni a községi illetőséget. Ezek között főleg külföldi nagybirtokosok, ipari üzemek tulajdonosai voltak. Az illetőségi ügyekben támadt vitákat egy járáson belül a járási főjegyző döntötte el, de ha a községek különböző járásokban voltak, akkor az ügy első fokon az alispánhoz tartozott.

119 f) A nagy- és kisközségi szervezet A nagy- és kisközség, a megyei város közötti különbség a testületi szervek összetételében és az egyedi szerveknél jelentkezett. Községi testületi szervek az alábbiak: — képviselő-testület, — községi-elöljáróság, — igazoló-választmány. Megyei város esetében a fenti testületekhez még a városi tanács (elöljáróság helyett) és a kijelölő választmány járult. Egyedi szervek a községnél: bíró, jegyző, másodbíró, közgyám, községi orvos, állatorvos, pénztáros, mérnök, erdész. Egyedi szervek a megyei városnál: polgármester, főjegyző, tanácsnokok, aljegyzők, árvaszéki ülnökök, tisztiügyész, pénztárnok, mérnök, erdőtiszt, egyéb tisztviselők. A községi elöljáróság a községi autonómia végrehajtó szerve volt. Intézte mindazon ügyeket, melyek a felsőbb hatóságoktól érkeztek és a községi határozatokat. A felsőbb hatóságok rendelkezései abban az esetben kerültek elöljárósági elintézésre, ha azok nem estek valamely egyedi szerv vagy képviselő-testületi hatáskörbe. Községi elöljáróság tagjai kisközségben: bíró, másodbíró (al- vagy törvénybíró), tanácsbeli (2 fő), körjegyző, közgyám, körorvos; nagyközségben: bíró, helyettesbíró, tanácsbeli (4 fő), pénztárnok, községi jegyző, közgyám, községi orvos. A végrehajtást legtöbbször a bíró és a jegyző végezte, természetesen az elöljáróság, mint testület nevében. Hivatalos iratain is ez a felirat szerepelt: nagyközség elöljárósága. Az állami feladatok végrehajtását a szakigazgatási szervek nem általában az elöljáróságon, hanem a községi bírón és a jegyzőn kérték számon. Községi választásokat a jogszabály szerint kijelölés előzte meg. A kijelölést a járási főjegyző mint a tisztújító szék elnöke hajtotta végre. Az állásokra a főjegyző 33 személyt jelölt, de szavazni csak egyre lehetet. A 155.310—1946. B. M. sz. intern rendelet szerint a kijelölési jog ellentétes a népakarat szabad megnyilvánulásával, ezért a községben a bíró, a jegyző, az állatorvosi állásoknál a kijelölés sorrendjét a pályázók nevének ábécé rendje szerint kellett szavazásra bocsátani. A községi választásokat is kijelölés előzte meg. A tisztújító széken történt az elöljárók, a községi segéd- és kezelőszemélyzet megválasztása is. A tisztújítást a járási főjegyző vezette le, aki mellett a választásnál a választók által kiküldött négy személy tevékenykedett. A választást felkiáltással ejtették meg. A megüresedett községi állásokat helyettesítés útján töltötték be. Azok a tisztviselők, 119 Csizmadia A.: i. m. 25—26. old.