Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

A lakosság érdekében további munkamozzanatokat is végeznek: különféle bizonyítványokat állítanak ki, tanúsítványokat, igazolványokat adnak át a feleknek. Ezek az iratok a községi lakosság családi, vagyoni állapotának bizonyítására szolgálnak.

118 e) A községi illetőség A község és a személy között jogi kapcsolat állt fenn. Ezt a községi illetőség fejezte ki. A községi illetőség védelmet nyújtott. Például ez esetben nem lehetett a községből eltávolítani a lakost. 1945 után a községi illetőség különféle jogosítványok elnyeréséhez szükséges volt. A községi törvény szerint minden magyar állampolgárnak községi kötelékbe kellett tartoznia, de ez csak egy község lehetett. Az illetőség akkor szűnt meg, amikor az egyén egy másik község kötelékébe lépett át. Községi illetőséget csak magyar állampolgár szerezhetett; külföldi akkor, ha honosítása megtörtént. Illetőségi feltételek a következők voltak: — Ha az egyén a kérdéses községben született. A törvényes vagy törvényesített gyermek apja illetőségét szerezte meg, de a házasságon kívül született gyermek anyjának a születés idejében fennállott illetőségét szerezte meg. — Ha az egyént a községben örökbe fogadták. Az örökbefogadott kiskorú az örökbefogadó szülő illetőségét kapta meg, s a gyermek az örökbefogadó apa illetőségét nagykorúsága után is követte. Amennyiben az apa más községben szerzett illetőséget, és a gyermek már nagykorú, az az illetőség a gyermekre nem terjedt ki. — Ha a községbe házasság útján került. A feleség férje illetőségét szerezte meg. Ha a feleség törvényesen elvált, abban az esetben ura illetőségét elvesztette és korábbi illetőségét kapta vissza. — Ha az egyént községi kötelékbe felvették. Magyar állampolgárnak joga volt más községbe áttelepülni. A letelepedést megtagadni csak különleges esetben volt lehetséges. Ha a községi hatóság megtagadta a letelepedést, illetve a községi kötelékbe való felvételt az egyéntől, ő a határozat ellen a Közigazgatási Bírósághoz fellebbezhetett. A községi illetőség megszerzéséről szabályrendelet intézkedett, amelyet a törvényhatósági kisgyűlés hagyott jóvá. A községi kötelékbe történt felvételről az egyént, az elbocsátó községet értesítették. — Ha az egyént hatósági határozat útján vették fel községi kötelékbe. Ilyen esetre akkor került sor, amikor az egyén vagy a család illetőségét kideríteni nem lehetett. Hatósági határozat útján községi kötelékbe felvetteknél is bizonyos szempontokat tartottak szem előtt. Például melyik községben fizetett adót az egyén? Továbbá hol született? Vagy melyik községben tartózkodott huzamosabb időn át az utolsó öt évben? Esetleg hol találták (pl. lelenc gyerek esetében), vagy melyik községből állították katonának? Kivételes illetőségi szabályok is voltak. A honosítottakat például fővárosi illetőséggel ruházták fel. Mindaddig budapesti illetőséggel bírtak, amíg vagyonuk alapján vidéken 118 Pl Arch. 276. f., 77. cs. 4. ő. e., 21-92. lap