Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

nöke, ő képviselte a városi törvényhatóságot. Minden közgyűlésen jelentésben számolt be a város helyzetéről a főispánnak és a törvényhatósági bizottságnak, a közgyűlési tárgyak előkészítéséről gondoskodott. Feladatának megoldásában a helyettes polgármester volt segítségére. A helyettes polgármester valamilyen ügykör vezetésével is meg volt bízva. Az 1030—1945. M. E. sz. rendelet 12. §-a lehetővé tette, hogy a thj. városban egy vagy két helyettes polgármester működjék. A városi tiszti főügyész, a városi főjegyző, a fogalmazási tisztviselők, a levéltárnok működése azonos volt a megyei törvényhatósági tisztviselőkével. A tanácsnokok viszont egy-egy ügyosztálynak (pénzügyi, gazdasági, közművelődési, közigazgatási, szociálpolitikai, katonai, közellátási) a vezetői voltak. A tanácsnoknak saját ügykörében önálló kiadmányozási és aláírási joga is lehetett. Ez esetben a polgármester nevében intézkedett, de a hozott határozatért személyesen is felelősséggel tartozott. A városi tűzrendészeti ügyek, a preventív tűzvédelem, tűzvész esetén az oltás és a vagyonvédelem megszervezése és irányítása a tűzoltóparancsnok hatáskörébe tartozott. A városi építési, telekrendezési ügyek irányítója a mérnöki hivatal vezetője volt, aki egyben ellátta a városi műszaki személyzet főnöki teendőit is. A thj. város gyámhatósága a városi árvaszék volt, amelynek élén az árvaszéki elnök állt. Az árvaszék előadói az árvaszéki ülnökök voltak. Az árvák közvetlen felügyeletét a közgyám látta el, az árvaszéki ügyész a gyámhatóság jogi kérdéseit, a pénzügyi feladatokat pedig a gyámpénztár végezte. A thj. városnál a polgármester mellett állami szakigazgatási szervek működtek. A közegészségügyi szolgálat szakfőnöke, de egyúttal a polgármester közegészségügyi szolgálathoz tartoztak a tisztiorvosok, a városi orvosok és a védőnők. A szociális szakszolgálatot a szociális felügyelő látta el, a mellé beosztott szociális titkárokkal. A szociális felügyelő a polgármester szakközege is volt. A törvényhatósági állatorvos és a városi állatorvos az állategészségügy, a városi rendőrkapitány a közbiztonság és a rendészet, a gazdasági felügyelő a mezőgazdasági kérdések, a városi számvevőség a számvitel területén tevékenykedtek.

111 4. Községi önkormányzatok a) A megyei város és szervezete Ez a településfajta a község legfejlettebb változata. A megyei várost az 1929. évi 30. tc. 37. §-a értelmében hozták létre. Korábban (1886. évi 22. tc.) ezt a várostípust rendezett tanácsú városnak (rtv) nevezték. 1929-ben az rtv megyei város (mv) elnevezést kain 1030-1945. M. E. sz. r.