Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

bői, a tanácsnokokból és a városi törvényhatósági bizottság közgyűlése által választott két bizottsági tagból alakították meg. A városi törvényhatósági bizottság feloszlatását akkor is ki lehetett mondani, ha tevékenységében a hatékonyság nem érvényesült, illetve, ha a város gazdasági helyzete leromlott, és megjavítására a felső kormányzati szerv lehetőséget nem látott. 1945 tavaszán újra létrehozták a thj. városban és a megyei városban az 1929 óta szünetelő városi tanácsot. A tanács tagjai a tanácsnokok, a városi főügyész, főjegyző és a polgármester helyettesei lettek, elnöke pedig a polgármester. A tanács hatáskörét helyreállították azokban az ügyekben, melyeket az 1929. évi 30. tc. 44. §-a a polgármester hatáskörébe utalt. Ezzel egyidejűleg megszűnt a polgármesternek mint egyéni hatóságnak az intézkedési jogköre is. A városi tanács a városi igazgatás végrehajtó közege lett, de önálló közigazgatási hatóságként is rendelkezett. A tanács hatáskörébe az 1929 előtti időszakban olyan ügyek tartoztak, melyeket törvények vagy városi szabályrendeletek utaltak első- vagy másodfokon hozzá. Ezek az ügyek sem a közgyűlés, sem más hatóság számára fenntartva nem voltak. Ezt a hatáskört kapta vissza az 1945 tavaszán létrehozott városi tanács. A tanács mint testület a polgármester tanácsadó szerve lett, mégpedig azokban az ügyekben, melyeket a törvények és más jogszabályok a polgármesternek, mint egyéni hatóságnak a hatáskörébe utaltak. Végül a tanács ügykörébe rendelte a kormány az 1886. évi 21. tc. 74. §-ban részletezett teendőket is: azaz vezette a város gazdasági ügyeit, gondoskodott a városi közvagyonról, a városi jövedelmekről, azok hasznosításáról, nyilvántartásáról, a városi pénztárak, a különféle törvényhatósági alapok kezeléséről, ezek számadásainak elkészítéséről, megvizsgálásáról, és a tanács a házi pénztárból utalványozott. A városi tanácsnak fontos szerepe volt a városi törvényhatósági bizottsági közgyűlések napirendjének előkészítésében. A tanács a szakbizottságok közreműködésével elkészítette a városi szabályrendeletek tervezetét, részt vett a törvényhatósági választói kerületek kijelölésében, a törvényhatósági utak, közművek, építkezések és a közmunkák felett intézkedési joga volt, előterjesztést tett a kölcsönfelvételekre, állást foglalt a városi törzsvagyon szerzésében és elidegenítésében, városi új hivatalok és tisztviselői állások felállítása, régi hivatalok megszüntetése ügyében. A thj. városban a városi tanács határozatai ellen a városi közigazgatási bizottsághoz, a megyei városban pedig a vármegye alispánjához lehetett fellebbezni. A felülvizsgálati kérelmet a belügyminiszterhez kellett benyújtani. Amennyiben a várost javadalmai, vagyona és gazdászata tekintetében sérelem érte, úgy a tanácsi határozatot a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé lehetett vinni, és ott kérni a sérelem orvoslását. Ugyanez vonatkozott a megyei városi tanácsnak hasonló intézkedéseire is. A jogorvoslást a megyei város képviselő-testületének kellett megadnia a sérelmezett egyénnek vagy jogi személynek. Ebben az esetben is lehetett élni a felülvizsgálati kérelemmel, melyet a belügyminiszternek küldtek meg. A thj. város tisztviselői A thj. városi önkormányzat élén a polgármester állott, aki a törvényhatóság első tisztviselője volt. A polgármester hajtotta végre a kormánytól a thj. városhoz érkezett rendeleteket, továbbá a jogszabályokban hozzá utalt ügyeket. A polgármester volt a tanács el-