Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

kihágásban a rendőrség, míg a többi kihágási ügyben a járási főjegyző, mint büntetőbíró ítélkezik. Hamarosan valamennyi járás főjegyzője jelentkezett ebben az ügyben, s kiderült, hogy ezeken a helyeken is a rendőrség intézte a rendőri büntetőbíráskodást. A járási főjegyzői hivatalok csak ekkor igényelték a munka megindításához szükséges nyomtatványokat: iktatókönyvet, kihágási nyilvántartókönyvet, pénznaplót, ítélet és büntetőparancs űrlapokat.

109 f) A városi önkormányzat és szervezete A város fejlett közigazgatási szervezettel rendelkező település, területén nagyobb létszámú, több ezer vagy több tízezer főnyi lakosság él. A város társadalmi s gazdasági struktúrája megkövetelte, hogy jelentős közigazgatási szervezetet építsen ki. A városokban az önkormányzati szervek tevékenységének több évszázadra visszamenő múltja van, s ezt a tevékenységet a magyarországi polgári fejlődés száz esztendeje alatt a polgári társadalom érdekeinek szolgálatában folyamatosan tökéletesítettek. A várost a községtől a közigazgatási jog gyakorlata tekintetében a fejlettebb önkormányzat különböztette meg. A megyei városokat a magyar törvényhozás a községek közé sorolta, s a megyei városok jogviszonyait a községi törvényben rendezte. A megyei városok azonban a községi törvényben nagyobb önállóságot, fejlettebb szervezetet kaptak. A megyei várost az 1886. évi 22. tc. 1. §-a, míg a thj. várost a megyével együtt a törvényhatóságokról szóló 1886. évi 21. tc. rendezte.

110 A thj. város jogállása azonos volt a megyéével, míg a megyei város a megyei hatóság alá volt rendelve. A megyei város csak elsőfokú hatáskörben járhatott el, míg a thj. város szervei másodfokú hatáskört is gyakoroltak. A városi közigazgatás tevékenységének jórészét foglalták le a vagyoni kérdések, azaz a városi vagyon kezelése s a gazdálkodás. A törvényhatósági jogú (thj.) városi szervek A thj. város önkormányzati szervei jórészt egyeztek a megyével. Itt is működött a közgyűlés, a kisgyűlés, a kijelölő választmány, az igazoló választmány, az összeférhetetlenségi bizottság, a számonkérőszék. A thj. város első tisztviselője a polgármester, de működik még a városi közigazgatási bizottság és a városi árvaszék. A városi önkormányzati testületek szervezete és működése azonos volt a megyei testületekkel, az alispáni hatáskört a polgármester gyakorolta. A közigazgatási bizottság albizottságai közül eggyel több volt a thj. városban. Ez az építésügyi albizottság volt, melyet az 1937. évi 6. tc. hívott életre. Az albizottság a másodfokú építésügyi hatósági teendőket látta el. Az építési albizottságot a tiszti főügyész, az államépítészeti hivatal főnöke és két fő a közigazgatási bizottságból alkotta. A városi számonkérőszéket a polgármesterből, a városi főjegyzőből, a tisztiügyész109 FML. Alispáni iratok, 1944—1144. alapszám és 1945-9194. sz. Vö. 180. 368—1945. kih. B. M. sz. r. 110 1886: XXH. tc. l.§., és 1886: XXI. tc.