Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)
I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945
A megye 1848 előtt be tudta tölteni az igazi önkormányzati szerepet, és a vármegyei nemesség a saját érdekeinek védelmét kapta ettől a szervezettől. Ezt az autonóm jelleget azonban a megye a polgári korszakban már elvesztette, mert nemesi érdekeket már nem képviselhetett, de a népi önkormányzat kiépítésére sem volt meg benne a lehetőség. Lényegében félönkormányzati és féluralmi jellegű szervezete épült ki 1945 után a személyi demokratizálás ellenére is. 101 Az első feladatok egyike az új megyei beosztás végrehajtása volt. Erről ideiglenes jelleggel a kormány a 4330—1945. M. E. sz. alatt intézkedett. A fegyverszüneti szerződésben visszaállított trianoni államhatárokon belül maradt csonka megyék területét az általános területrendezésig egyesítették. Ekkor került összevonásra Komárom és Esztergom megye, melynek székhelyéül Esztergom várost jelölték ki. Továbbá összevonásra került Nógrád és Hont megye. Ennek Balassagyarmat lett a székhelye. Borsod—Gömör-Kishont megyéket Borsod-Gömör elnevezéssel, Miskolc székhellyel alkotta újjá a kormány. Szatmár, Ugocsa, Bereg megyék területeiből pedig Szatmár-Bereg megye létesült, Mátészalka székhellyel. Abaúj-Torna megye neve Abaúj megyére változott, melynek székhelyéül Szikszót jelölték ki. Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyesített megye neve Csanád megyére, a Győr-Moson-Fozsony közigazgatásilag egyesített megye neve pedig Győr-Moson megyére változott. Nyugat-Bihar megyének Berettyóújfalu, Bács-Bodrog megyének Baja lett a székhelye. Komárom thj. város Duna-jobbparti részéhez — amely a fegyverszüneti szerződés értelmében Magyarország tartozéka maradt — Szőny nagyközséget csatolták, s a két település együttesen megyei városi státust kapott Komárom-Esztergom megye kebelében. A kormány a törvényhatóságok között jelentős területátcsatolást hajtott végre. Ezt földrajzi tényezők, továbbá a közlekedés és a közigazgatás érdeke kívánta meg. A kormányrendelet felhatalmazta a belügyminisztert, hogy egyes községek határaiból a szomszédos községekhez területrészeket kapcsoljon át, de lehetőség adódott arra is, hogy új községeket szervezzen. 1946 végéig 19, 1948 végéig újabb 23 község alakult. Ugyanekkor Orosháza, Hatvan, Tatabánya nagyközségeket megyei városi rangra emelte a belügyminiszter. A közigazgatás új területi beosztását 1945. szeptember 1-jéig végre kellett volna hajtani, de az átcsatolás első fázisában már szinte leküzdhetetlen akadályok léptek fel. Ezért a belügyminiszter a 4330—1945. M. E. sz. rendelet végrehajtását ideiglenesen hatályon kívül helyezte, de arról nem mondott le. A végrehajtás időpontját ugyanis a miniszter a törvényhatóságokkal a főispánokon keresztül közölte. 102 Az átcsatolásokra folyamatosan 1946. január 1-je után került sor, és az év elején az általában le is zajlott. Az átcsatolások kérdésében azonban a szomszédos törvényhatóságok között nézeteltérések támadtak. A kirobbant viták az önkormányzati testületek, illetve ezek szervei között folytak. Az elcsatolások ellen tiltakozó határozatokat, iratokat a belügyminiszternek és a kérdéses törvényhatóságnak is megküldték. A közigazgatás területi egységeiben végrehajtott módosításokat a kormány, illetve a 101 Erdei E: i. m. 376—378. old. 102 Vö. 94.000-1945. B. M. sz. r.
