Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945 1. A demokratikus közigazgatás megteremtésének feltételei a) A közigazgatás militarizálására hozott kormányzati intézkedések A 2. világháború alatti magyar kormányok a közigazgatást mindenekelőtt a hadviselés érdekeinek vetették alá. A háború kezdetén megkezdődött a közigazgatás militarizálása. A közigazgatás fokozatos bevonása a háborús érdekek szolgálatába csakis az autonóm jogok csorbításával, majd eltörlésével történhetett. A törvényhozás felhatalmazást adott a háborús kabineteknek arra, hogy a közigazgatást katonai célok megvalósítására felhasználhatják. A képviselőház erre a döntő lépést az 1939. évi n. törvénycikk (a honvédelemről) megalkotásával tette meg. A tc. felhatalmazta a kormányt, hogy háború idején — vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély idején — kivételes hatalmat vezethet be, és a kormány a kivételes hatalom érvénye idején — a honvédelmi törvénycikkben kapott felhatalmazáson túl — további intézkedéseket foganatosíthat: rendeleti úton a fennálló törvényektől eltérően intézkedhet a közigazgatás, a magánjog, az eljárási jog, a törvényhozás hatáskörét érintő kérdésekben. A tc. 141. §-a a többi között említi, hogy a törvényhatósági és a községi önkormányzat rendszerét módosítani vagy azt megszüntető rendelkezéseket kibocsátani nem lehet. A kivételes hatalom bevezetését a törvény a kormány döntésére bízta, amely rendeletben teszi majd közzé azt a napot, amikor a kivételes hatalom beáll. A tc. 142. §-a a kivételes hatalom idejére a közigazgatási szervezet működését szabályozza, és a kormány döntésére bízza, hogy az önkormányzati hatóságok működésének szüneteltetését elrendelik-e és hatáskörüket más hatóságokra ruházzák-e. Felhatalmazást adott arra is, hogy az önkormányzati testületek szabályrendeleteikben a rendőri természetű rendelkezéseket ideiglenesen hatályon kívül helyezzék, és helyükbe más rendelkezéseket léptethetnek, továbbá: a közigazgatási hatóságok eljárását a fennálló törvényektől eltérően szabályozhatják, s a főispáni hatáskört kormánybiztosra ruházhatják, a hadműveleti területen pedig különleges közigazgatási szabályokat állapíthatnak meg.

17 A második világháború kitörése, a háborús készülődések Magyarországon arra kényszerítették az uralkodó köröket, hogy a közigazgatás területén a centralizációs törekvéseket tovább építsék. A területgyarapodások e közigazgatási módszerek bevezetésére különösen alkalmat adtak. A megnagyobbodott ország törvényhatóságaiba és a közsé17 Az 1939:11. tc. a honvédelemről. 1939. évi törvénycikkek. Magyar Törvénytár. Bp., 1940. 6—128. old. (Továbbiakban: Magyar Törvénytár.)