Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949

gezték. A községi jegyzők és a bírók megértették a terményfelesleg begyűjtésének fontosságát, de az egyes községekre kivetett kontingenseket túl magasnak találták. Többen kétségbevonták, hogy az elég alacsony terméseredmények miatt sikerre vihető a begyűjtés, hiszen a megindított kampány során 15 nap alatt országosan az előirányzott mennyiségnek csak 50%-át sikerült előteremteni. A miniszteri biztos szerint a Fejér megyei községekre történő kivetést a legnagyobb körültekintés előzte meg, úgy a kontingens csökkentésén nem áll módjában változtatni. Az alispán is átlátta a helyzet komolyságát, s tudta, hogy a beszolgáltatás keresztülhajszolása a földművesnép ellenállását váltja majd ki. Ezért hangoztatta, hogy a kormányzat nem a nép sanyargatását kívánja a beszolgáltatással véghezvinni, hanem éppen az ellenkezőjét, segíteni kíván az országban 2 millió 400 ezer ellátatlanon, akiket kenyérhez kell juttatnia „Legyen ez a beszolgáltatás a község belügye bízik abban, hogy a járás minden lakosa megérti, és nem lesz szükség hatósági beavatkozásra oly formában, hogy a gazdasági rendőrség szedje össze a felesleget" — hangoztatta az alispán.

336 Ezután a falvakban népi gabonabeszolgáltatási bizottságok működtek. A bizottságok is az önkormányzati vezetők közreműködésével szorgalmazták a beadást. A bizottságokat a képviselő-testület választotta jórészt saját tagjai közül. A képviselő-testületi tagok pedig általában tájékozottak voltak az egyes gazdák vagyoni helyzetéről, sőt még terménykészleteiket is meg tudták becsülni. A bizottság egyes tagjai a gazdákat felkeresték, s igyekeztek rávenni őket a beszolgáltatás teljesítésére.

337 Az önkormányzati közigazgatásról az MDP Közigazgatási Bizottságában az volt a vélemény, hogy igen jól felhasználható az államcélok megvalósítása érdekében. Ez a tény egyébként 1948 nyarán, az iskolák államosításáért folytatott küzdelemben határozott éllel megmutatkozott.

338 Akkor a politikai szervek aprólékosan kidolgozták a taktikai lépéseket, és a feladatokat konkrétan adták ki az önkormányzati szerveknek. Ebből az esetből az MDP azt a következtetést vonta le, hogy más politikai jellegű kérdések megvalósítására is igénybe veszi az önkormányzatokat. 1948 nyarán a mezőgazdasági munkák irányítására és ellenőrzésére serkentették az önkormányzati szerveket. Ennek a tevékenységnek egyik célja újra csak a terménybeszolgáltatás sikeres végrehajtása lett, melyet feladatul 1948. július elején kaptak az önkormányzatok. A KV Közigazgatási Bizottsága konkrét tervet dolgozott ki a vidéki közigazgatás számára, melynek betartása mellett dolgozott a közigazgatási apparátus. Az MDP tagsággal rendelkező főispánokat, alispánokat 1948. július 7-én értekezletre hívták a fővárosba, ahol velük a terménybeszolgáltatással kapcsolatos teendőket közölték. Másnap a megyei közellátási felügyelőségek vezetőit és a megyei rendőrség kapitányait tájékoztatták a beszolgáltatási teendőkről. A városi és a járási közigazgatás felelősei július 11-én a járási székhelyeken a községi jegyzőknek, a cséplési ellenőröknek tartottak gyűlést. A községi jegyzők újra ellenőrizték a gazdalapokat, a cséplési ellenőrök munkáját ugyancsak figyelemmel kísérték, de a terménybegyűjtést is szorgalmazták. A párt Közigazgatási Bizottsága külön kihangsúlyozta, hogy a terménybeszolgáltatás eredmé336 FML. Alispáni iratok, Megyei tiszti ért. jkv. 1948. január 2.. Adony 337 FML. Alispáni iratok. Megyei tiszti ért. jkv. 1948. aug. 7., Bicske. 338 Pl Arch.274. f., 15. cs., 9. 6. e. Az irat kelte 1948. máj. 31.