Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948

rásbírósági hatáskörrel rendelkező bíróságot a városmegyék székhelyein szervez, így az 1946-ban működő járásbíróságok számát 152-ről 70-re kívánta csökkenteni.

182 Az MKP hamarosan belátta az általa javasolt közigazgatási reformok kivihetetlenségét az akkori politikai viszonyok között. A párt mértékadó köreiben rávilágítottak arra, hogy az MKP kisebbségi helyzetében — a vidéki politikai erőviszonyok mozgása miatt — egyelőre sikerre nem számíthat. A közigazgatási reform megvalósításának ütemét a kibontakozó baloldali politikai küzdelemhez kell a pártnak kapcsolni, és a koalíciós pártok e tárgyban tanúsított ellenállásának elmúlása után lehet realizálni. Az MKP a községi választásokkal kapcsolatos koalíciós elképzeléseket fenntartással támogatta, bár helyesnek tartotta az 1945. évi 8. tc. rendelkezéseit, és követelte, hogy a választójogból zárják ki a kitelepítésre ítélteket, továbbá a közszolgálatból elbocsátott személyeket, továbbá akiket nem vagy feddéssel igazoltak, ületve azokat is, akiktől az igazolási eljárás alkalmával megvonták az ipargyakorlási jogot.

183 A községi választást az MKP lajstromos formában akarta lebonyolítani. Az volt a véleménye, hogy a pártnak csak ártana, ha egyéni választások lennének, mert ennek eredményeként a falvakban, a városok egy részében az MKP jelöltjei kibukhatnak, azonban a lajstromban szereplő valamennyi párt jelöltjét meg kell választani.

184 A belügyi kormányzat is a községi választásokat az MKP érdekek szem előtt tartásával kívánta lebonyolítani. Ezért azt megelőzőleg támaszt akart szerezni magának, a közép- és az alsófokú igazgatásban is. Ennek érdekében a belügyminiszter a közigazgatási racionalizálás alapvető kérdéseit nem is vetette fel. 5. A polgári ellenzéki pártok nézetei a közigazgatásról A koalíción kívül álló polgári ellenzéki pártoknak is megvoltak a maguk elképzelései a közigazgatásról. A Demokrata Néppárt 1945 elején Debrecenben kiadott 30 pontos követelésében a valódi törvényhatósági és községi önkormányzat megfogalmazása olvasható, melynek alapja a „szabad község intézménye".

185 A Demokrata Néppárt győri zászlóbontásán a párt állást foglalt a területi önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban. Hiányolta, hogy a megye, a város, a község nem valódi önkormányzat, mivel annak érvényesülését a központi rendelkezések gyakran gátolják. A zászlóbontó gyűlésen programot adó beszédében Barankovics István a helyhatósági választások mielőbbi megtartását sürgette. Úgy látta, hogy a nép közvetlen politikai környezetének alakításába — a törvényhatósági választások után — nagyobb súllyal tud beleszólni. A választások késlekedése miatt ki is fakadt: ,,Hogyan higgyük el, hogy a kormányzó 182 Pl Arch. 274. f., 15. cs., 23. ő. e. 183 Uo. ua. 192. 6. e. 184 Uo. ua. 185 Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944—1949. Bp., 1983. 44—61., 286—288. old.