Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948

hatalom az ország ügyeibe való beleszólásra valóban éretteknek tart bennünket, ha a község és a megye ügyeinek intézéséből kizár." Fájlalta, hogy a nemzetgyűlési választások után nem került sor a fővárosi törvényhatósági választások mintájára a községi, a városi és megyei választásokra. A területi önkormányzatok működését a Demokrata Néppárt polgári demokratikus koncepció szerint tudta elképzelni. Követelte a többi között, hogy a község, a város, a vármegye a központi hatalomtól minél függetlenebb életet éljen, saját belügyeit pedig az általa hozott jogszabályok alapján valósítsa meg. Szólt a program a közigazgatás demokratizálásáról és a köztisztviselői függetlenség kérdéséről is. Úgy látta a Néppárt, hogy a politikai pártoktól függő köztisztviselők parciális érdeket, és nem a társadalmi célokat szolgálják. Ezután köztisztviselői szolgálati, összeférhetetlenségi szabályzatnak törvényhozás útján történő létrehozását követelte. A programadó beszédben kihangsúlyozta a pártvezető, hogy az államélet súlypontját vissza kell helyezni a törvényhozásra, mivel az a végrehajtó hatalom kezébe csúszott át. A nemzetgyűlés tevékenységéről az a véleménye, hogy ott a politikai pártok által adott instrukciókat hajtják végre.

186 A Szabadság Párt a magyar közélet megújításában látta a közigazgatási reform alapját. A Szabadság Párt vezetői szerint az országot különböző politikai pártok, gazdasági, társadalmi szervezetek, csoportok uralják, amelyek a közösség, de az egyén rovására is kisajátítanak számtalan előnyt. A háború után a politikai pártok anyagi javakat és hasznot hajtó jogosítványokat foglaltak le saját céljaikra, amelyek pedig a nemzetet illették volna. Ezt az „intézményesített pártkorrupciót, a pártok közjogi uralmát" kívánta a Szabadság Párt felszámolni. A B-lista rendelet végrehajtásakor elbocsátott tisztviselőket védelmébe vette, mivel akkor a közigazgatás menetét is veszélyeztették az események.

187 A Polgári Demokrata Párt a közigazgatás korszerű reformja mellett volt. Ezt korábbról ismert követelések megvalósításával kívánta végbevinni. 1945. évi programjában például a virilizmus megszüntetését javasolta, ami ekkor már nem is létezett. Továbbá néhány olyan intézkedés megszüntetésére tett javaslatot, amelyek az államélet demokratizálásának folyamatát érintették. Hangsúlyozta, hogy az autonómiák hátrányára a kormány túlzott centralizációt valósított meg, ami a „bürokrácia és az aktauralom" túltengését eredményezte.

188 A Keresztény Demokrata Néppárt 1945. január 21-én adott programot. A párt ellenezte, hogy a kormány az önkormányzatokba kinevezze a vezetőket, azt diktatórikus eljárásnak minősítette.

189 186 Uo. ua. 305-323. old. 187 Uo. 324-330. old. 188 Uo. 289-295. old. 189 Uo. 283-285. old.