Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
1. Történeti segédtudományok
76 ■ 1. Történeti segédtudományok radt érvényben. A törvény életbeléptetésének elhúzódását a Horvát-Szlavónország- ban lévő határőrvidék felszámolása és csak az ezt követően kialakítható 8 polgári megye létrehozásának késlekedése okozta. A rendiség megszüntetésére ugyan az 1848. évi törvényekben sor került, a szabad királyi városok tipikusan rendi jellegű megjelölése azonban továbbra is használatban maradt. Nemcsak a kiegyezést megelőző korszakban tartották meg az egykor szabad királyi városok címüket, hanem a neoabszolutizmus idején a privilegi- zálás is tovább folytatódott. Az 1870-ben, az 1876-ban és az 1886-ban megalkotott törvények a városi törvényhatóságok szabályozása során a települések egyes kategóriájának új elnevezést adtak, de a történelmi múltra utaló szabad királyi város megjelölés mind a hivatalos helységnévtárakban, mind a térképeken (bár ez utóbbiakon nem mindig következetesen) 1945-ig mégis fellelhető. A városi törvényhatóságok szabályozására a dualista korszak országgyűlései először csak 1870-ben hoztak törvényt. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló XLII. törvénycikkben a korábbi szabad királyi városokat az önálló törvényhatóságok közé sorolták. A törvény értelmében ezek mellett még több település ugyancsak törvényhatóság lett. A városokkal, az ország egészét érintően, az 1876: XX. te. foglalkozott ismét. Ez a szabályozás a magyarországi városhálózat több évszázad során kialakult rendjét változtatta meg. A törvény értelmében mindazok a városok, amelyek csekély népességük vagy egyéb más ok miatt a törvényhatóságok feladatainak nem tudtak kellően megfelelni, elveszítették korábbi területi különállásukat, és azokhoz a vármegyékhez kerültek, amelyek területén voltak. A megszüntetett városi törvényhatóságokat a rendezett tanácsú városok sorába iktatták úgy, hogy az egykori szabad királyi városok a korábbi, megkülönböztető címüket megtarthatták. Ezzel a város- hálózat legmagasabb szintjén lévő települések számát radikálisan csökkentették. A törvényhatóságokkal foglalkozó 1886: XXL te. 1. §-a II. pontjában felsorolta a legjelentősebb, a vármegyék területétől továbbra is független, törvényhatósági joggal felruházott városokat. A két utóbbi, városokkal foglalkozó törvényi szabályozás eredményeként Magyarországon és Erdélyben - az anyaországhoz tartozó Fiúmét és az 1872: XXXVI. tc.-kel Pest, Buda szabad királyi városok és Óbuda mezőváros egyesítésével létrehozott Budapest fővárost is beleértve - mindössze 26 törvényhatósági joggal felruházott város maradt. Már 1876-ig is megkísérelték újjászervezni a horvát-szlavónországi városokat, bár ebben a kérdésben, mivel a katonai határőrvidék polgáriasítása még nem fejeződött be, nem alakulhatott ki végleges megoldás. A társországok területén a városok között megmaradtak a szabad királyi városok, amelyek mellett új típusként megjelentek a rendezett tanácsú mezővárosok is. A társországok területén négy települést emeltek ki (Zágrábot, Eszéket, Varasdot és Zimonyt), amelyek törvényhatósági jogot kaptak. (■ A 13. képet, amely Magyarország XX. század eleji közigazgatási beosztását mutatja, mérete miatt mellékletként adjuk közre. A térkép forrása: A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914. Talma Kiadó, Pécs, 2001.)
