Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
6.1. Állományvédelmi alapelvek ■ 559 (árvíz, beázás, csőtörés stb.) esetén jelentenek, számukra különösen a pergamen kedvező táptalaj. A penészgombák spórák segítségével szaporodnak, amelyek közönséges körülmények között mindig és mindenütt, így a levegőben és a levéltári anyagon is jelen vannak, és akár évtizedekig életképesek maradnak. Nyugalmi időszakban a légmozgás segítségével változtatják helyüket. A penészspórák a számukra kedvező klimatikus viszonyok megléte esetén növekedésnek és szaporodásnak indulnak. A penészgombák kifejlődése szempontjából a szerves anyagok (papír, pergamen stb.) nedvességtartalmának döntő jelentősége van, mert a spóra abból szívja magába a kicsírázásához szükséges nedvességet. Mivel az anyagok nedvességtartalma a környezet relatív nedvességtartalmától függ, ha annak értéke nem haladja meg a 60%- ot, a penészgombák nem tudnak károsítani. A legtöbb penészgomba 20-25 °C-on a legéletképesebb, azonban egyes fajták ennél melegebb vagy hidegebb helyet kedvelnek. A penészek elszaporodását a higiénia hiánya (por jelenléte) és a gyenge levegőmozgás (a párolgás csökkenése miatt helyileg megemelkedik a relatív lég- nedvesség) elősegíti. Penészfertőzés ellen megfelelő környezeti körülmények biztosításával lehet védekezni. Rovarok többféle módon kerülhetnek a levéltárba: például a nyílászárókon, az épületen lévő bevezetőnyílásokon és repedéseken keresztül vagy a beszállított anyaggal együtt. A levéltári anyagot közvetlenül és közvetve károsíthatják. Közvetett kár esetében ürülékükkel, petéikkel okoznak szennyeződést. A közvetlen károkozásuk azt jelenti, hogy megrágják a papírt, a pergament, a bőrt, a ragasztókat stb. A penészgombák és a baktériumok által lebontott cellulóz (papír) könnyen hasznosítható táplálékforrást jelent számukra, emiatt gyakran szaporodnak el mikroorganizmusokkal fertőzött helyeken. Életműködésüknek kedvez a higiénia hiánya, a meleg, a párás környezet, a háborítatlanság és a sötétség. Ebből következően a védekezés legfontosabb elemei a rovarok bejutásának megelőzése, a tisztaság, valamint a hűvös és száraz környezet. A rovarok okozta károk általában jól azonosíthatók az iratokon és a könyveken: szabályos kerek lyukak, rágásliszt, esetleg maga a rovar különböző fejlődési stádiumban. A rágcsálók megtelepedéséhez a levéltári épület környezetének elhanyagoltsága és a rendszeres takarítás hiánya nagyban hozzájárul. Az általuk okozott kár jelentős lehet: rágásukkal megsemmisítik, ürülékükkel, fészkeikkel súlyosan szennyezik a levéltári anyagot. További károsodási forrást jelent, hogy ürülékükkel mikroorganizmusok és rovarok táplálkozhatnak. A rágcsálók elleni védekezésben is a megelőzésre kell koncentrálni, bejutásukat meg kell akadályozni (ne legyen rés az épületen), és a higiéniai követelményeket be kell tartani. A kártételek megakadályozása érdekében a raktárak állapotát biológiai szempontból rendszeresen ellenőrizni kell, arra a három területre koncentrálva, amely alapvető módon meghatározza a biológiai károsító tényezők jelenlétét és aktivitását. Ezek: a klimatikus körülmények, a takarítás és az épület karbantartása, valamint az esetleges fertőzést felderítő rendszeres ellenőrzés, beleértve a rovar- és rágcsálócsapdák elhelyezését is.
