Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
560 * 6. Állományvédelem és reprográfia 6.1.3.3. EMBERI TÉNYEZŐK Kétségtelen tény, hogy az emberi tevékenység állandó kockázatot jelent a levéltári anyag állapotára nézve, ami károsodásban, anyag- és információvesztésben jelentkezik. A levéltári anyaggal való munka kifejtését lásd a 6.5. alfejezetben. 6.1.3.4. BIZTONSÁGI TÉNYEZŐK A levéltárakban - mint általában - a legfontosabb biztonsági tényező a megelőzés, beleértve a lopás, a tűz, a víz, a természeti katasztrófák stb. elleni intézkedéseket. A hatékony védekezés már az épület tervezésénél kezdődik (bővebben a 6.4.3. pontban lesz erről szó). A levéltár biztonsági helyzetének értékelésekor első lépésben azt kell megvizsgálni, hogy adottak-e az általános biztonsági feltételek, vagy fennáll-e valamilyen, a biztonságot veszélyeztető probléma. A biztonsági helyzeten az épület (ek) adottságainak optimalizálásával és az intézményi működés szükség szerinti átalakításával lehet javítani. ■ Az épület adottságai A külső biztonságot az épület konstrukciója alapvető mértékben meghatározza. Az ajtók és az ablakok erősek és biztonságosan zárhatók legyenek. A kockázat csökkentése érdekében minél kevesebb bejárat legyen, azokat is állandóan felügyeljék. Az elérhető nyitható ablakokat (alagsor, földszint, tetőablakok) ráccsal vagy biztonságos zárlappal kell ellátni a behatolás megakadályozása céljából. Az esőcsatornákra tüskéket kell szerelni, ha fennáll a felső emeletek megközelítésének veszélye. Ha a levéltári épület más épületekkel érintkezik, mérlegelni kell, hogy be lehet-e hatolni azok tetejéről. A külső megvilágítás és a vészjelzők jó eszközei az elriasztásnak. Lehetőség szerint videokamerás megfigyelést is kell alkalmazni. * Intézményi működés A biztonsági kérdésekről a levéltár valamennyi dolgozójának kellő ismeretekkel kell rendelkeznie. A gyűjteményt nem tudhatják biztonságban, ha nincsenek tisztában azzal, hogy mit és hol őriznek. Az ismereteket leghatékonyabban oktatással és számonkéréssel lehet átadni. Számos biztonsági probléma megelőzhető, ha időben felfedezik a potenciális veszélyforrásokat. A kívülállók számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a levéltár komolyan veszi a biztonságot. Ezt az épületbe való szigorúan ellenőrzött belépést követően elsősorban a kutatóteremben alkalmazott biztonsági követelmények léte és azok betartása tükrözi. A kutatóteremben fenyeget legjobban a lopás és a szándékos károkozás, ezért elengedhetetlen az állandó kutatótermi felügyelet. A felügyeletet ellátó munkatársakat fel kell készíteni arra, hogy milyen kutatói magatartás utal a rossz szándékra. Különösen akkor áll fenn a veszély, amikor valami (például telefonhívás,
