Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
6. Állományvédelem és reprográfia
558 ■ 6. Állományvédelem és reprográfia anyagokat hordozó levéltári anyagok, 360 órán át 50 lux (18 000 luxóra), kevésbé érzékeny levéltári anyagok esetében ennek négyszerese lehet. A levéltári anyag környezetéből az UV-sugárzást lehetőleg ki kell zárni; a még elfogadható mennyisége 10pW/lumen lehet. * Légszennyeződés A levegő sokféle olyan anyagot tartalmaz, amelyek károsak a levéltári anyagra. Ezek halmazállapotuk szerint szilárdak, cseppfolyósak és légneműek lehetnek. A porban - változó összetételben - kisméretű (akár csak néhány mikronos) anyagok találhatók: ásványi anyagok apró szemcséi, korom-, üzemanyag- és kátránycseppek, növényi részecskék, mikroorganizmusok, élő szervezetekből származó és műanyagrészecskék. Az utóbbi évszázadban nagyon megnőtt a levéltári anyag állapotára az egyik legnagyobb veszélyt jelentő légszennyező gázok (kén-dioxid, kén-trioxid, nitrogén-oxidok, kén-hidrogén, ózon stb.) mennyisége. Ezek a gázok nedvesség jelenlétében a levéltári anyagot felépítő molekulák bomlását, ezáltal az iratok kémiai és fizikai károsodását (meggyengülését, elhalványodását stb.) okozzák. A légszennyeződés különösen nagy veszélyt jelent a fényképészeti, az audiovizuális és az elektronikus anyagokra. A por többszörösen is károsít: durva szemcséi koptatják az iratokat, porózus szerkezete miatt sok nedvességet és szennyező gázt köt meg a levegőből, ezáltal elősegítve a papírral, pergamennel táplálkozó mikroorganizmusok működését és a rostokat lebontó savak képződését. A por szerves alkotórészei a penészgombák és a rovarok számára táplálékot jelentenek, így megtelepedésüket és növekedésüket elősegíthetik. A levéltári anyagot károsító gázok a levéltári épületen belül is keletkeznek. Ezek részben a savas iratanyag bomlástermékei, részben magából az épületből származnak. Számos építő- és burkolóanyag (például szigetelőanyag, friss beton, PVC-pad- ló), festék, ragasztó stb. savas, esetleg lúgos anyagot párologtat ki. Egyes berendezési tárgyakból (például friss fa, farostlemez) szerves savak kerülnek a levegőbe. Az elektrosztatikus berendezések (például fénymásoló gép) működése során ózon jön létre. A takarításhoz használt vegyszerek ugyancsak veszélyes anyagokkal (klór, ammónia stb.) szennyezhetik a raktári levegőt. A különösen érzékeny anyagok tárolási környezetében (a levéltári anyag ebbe a kategóriába esik) a nemzetközi ajánlás a légszennyező anyagok koncentrációinak határértékeire a következő: 1 pg/m3 kén-dioxid, 5 pg/m3 nitrogén-oxidok, 25 pg/m3 ózon, 75 pg/m3 szilárd lebegő szennyeződés (por). * * Biológiai tényezők A biológiai tényezők (mikroorganizmusok, rovarok, rágcsálók stb.) a levéltári anyag súlyos és esetenként jóvátehetetlen károsodását okozhatják. A felsorolt élő szervezetek számára a levéltári anyagot felépítő szerves anyagok táplálékforrásul szolgálnak. A mikroorganizmusok (penészgombák és baktériumok) közül a levéltári anyagra nézve elsősorban a penészgombák veszélyesek. A baktériumok életműködéséhez folyékony állapotú vízre van szükség, ezért reális veszélyt csak katasztrófák
