Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
526 ■ 5. Levéltártan folytatott kutatások eredményeinek” bemutatása, ezen szükségesség fennállása esetén lehet kezelni. Az ezen elvek messzemenő figyelembevételével megalkotott hatályos levéltári törvény és annak végrehajtási utasítása az elvi keretek biztosítása tekintetében - a korábbiakkal ellentétben - egyértelműen rögzíti az ingyenes levéltári kutatás lehetőségét bármely természetes személy számára. A levéltári törvény szerint a levéltári anyag kutathatósága tekintetében az új alkotmányosság időhatára lett egy cezúra: az 1990. május 2. előtt keletkezett, 15 évnél régebbi, személyes adatokat nem tartalmazó és nem minősített iratok bárki számára kutathatók, és azokról a kutatók költségére másolatok is készíthetők. Ezen terminuson belüli kutatási igény felmerülése esetében egy a Magyar Országos Levéltár, a Politikatörténeti Intézet, az 1956-os Intézet és az MTA által delegáltakból álló kuratórium döntött. Az 1990. május 2. utáni iratok esetében viszont a keletkezés naptári évétől számított 30 év után nyílik meg a szabad kutatás lehetősége. Az irat keletkeztetője azonban a határidő lejárta előtt is biztosíthatja a hozzáférést. Tekintettel arra, hogy a levéltári iratok igen nagy arányban tartalmaznak mind személyes, mind különleges adatokat, a levéltári törvény igen körültekintően, az adatvédelmi törvény előírásait messzemenően figyelembe véve rendelkezik ezek kutatási lehetőségeiről. A két legfontosabb szempont egyrészt az érintett személy vagy annak elhalálozását követően a hozzátartozókra is kiterjesztett személyes hozzájárulás révén biztosítható kutatási jog, másrészt a tudományos jellegű kutatás akadálytalan lehetővé tétele. A személyes hátrányok lehető kiküszöbölése érdekében személyes adatot tartalmazó levéltári anyag esetében az érintett halálozási évét követő 30 év után válik az ilyen anyag bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év. A törvény különbséget tesz tudományos és nem tudományos jellegű kutatás között, utóbbiak esetében az említett védelmi időn belül is lehetővé teszi a levéltári anyag kézbevételét és másolását. Az esetben nyílik erre mód, ha a kutató a kérelméhez csatolja egy tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szerv támogató állásfoglalását. Ennek kiadásához az arra illetékesnél kutatási tervet kell benyújtani. Részletesen szabályozza a törvény a személyes adatok külföldre juttatását és a külállamokkal való együttműködés eljárási szabályait is. Az egyéb kutatási feltételeket a NKÖM-rendelet, illetve a levéltárak által az abban foglaltak figyelembevételével készítendő kutatótermi szabályzatok szabják meg. A gazdasági iratok kutatását befolyásolja az üzleti és a banktitokra vonatkozó jogszabály (1996. évi CXII. törvény), amely sajátos korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint ezeket a titkokat időbeni korlátozás nélkül meg kell tartani, kivéve, ha az iratképző hitelintézet jogutód nélkül megszűnt, ekkor az iratok a keletkezésüktől számított 60 év után levéltári kutatás céljára kiadhatók.
