Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
5.2. Az iratanyag feldolgozása ■ 511 meghatározásával leírható. Szerves fondok esetén nélkülözhetetlen a fondképző történetének leírása, amelynek tartalmaznia kell a fondképző szervezetét, szervezeti változásait, hatáskörét, illetékességét, esetleg ügy- és iratkezelését, illetve ez utóbbi változásait. Természetesen a felsoroltak közül az útmutatóban azokra van szükség, amelyek a tárgymeghatározáshoz nélkülözhetetlenek. Az ismertetés után a fondba tartozó állagok jelzetét, címét, évkörét és terjedelmét kell felsorolni. 1981-ben útmutatót adtak ki a Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi (írta: Böőr László), 1982-ben a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi (összeállította: Radics Kálmán), 1996-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára (írta és szerkesztette: Hőgye István) iratairól. ■ Levéltár-ismertető Tájékoztató jellegű, alapszintű analitikus segédlet, amely publikációs céllal készül egy-egy levéltár teljes anyagáról. Adatai megegyeznek a levéltári útmutatóéval. Abban különbözik tőle, hogy míg az útmutató szintetikus segédlet, addig az ismertető analitikus, azaz a fondok ismertetése melyebb szintű, részletezőbb. Az elsők között jelent meg a Nógrád Megyei Levéltár ismertetője (szerk. Schneider Miklós, 1969). A Magyar Országos Levéltár 1996-os ismertetőjét Lakos János szerkesztette, az időben hozzánk legközelebbit, a Pest Megyei Levéltárét 2004-ben állította össze Héjjas Pál, Egey Tibor, Böőr László és Horváth M. Ferenc. • Alapleltár A korábban említett alapleltár állagok szintjén készült, szintetikus segédlet. Adatai: a fond/állag címe, évköre, tárgya, terjedelme, rendszere, tagolódása, rendezettsége, selejtezettsége, segédletekkel való ellátottsága, kutathatósága, irodalma. Az 1950-es évektől készültek alapleltárak, céljuk a hirtelen felduzzadt levéltári iratállomány egységes szempontok szerinti gyors számbavétele volt. Ezért a tárgymeghatározásaik igen szűkszavúak voltak. A felvett adatokat 5, illetve 11 pontba sorolták. A 11 pontos alapleltár belső használatra, az 5 pontos a kutatók tájékoztatására (is) készült. A Magyar Országos Levéltár 1951-től, a Fővárosi Levéltár 1959-től jelentetett meg ilyen segédleteket. A levéltárak rendezettségének előrehaladtával az alapleltárak helyét belső nyilvántartási céllal az áttekintő raktári jegyzékek (5.2.3. pont), publikálási céllal az ismertető leltárak vették át. • • Ismertető leltár Analitikus jellegű tájékoztató segédlet, rendszere követi a levéltári anyag ideális rendszerét. Allagszintű, publikálási céllal készül a levéltár anyagának egyes részeiről. Például a Magyar Országos Levéltár anyagáról az abszolutizmus kori levéltár (szerk. Sashegyi Oszkár), a bírósági levéltárak (szerk. Varga Endre), a helytartó- tanácsi levéltár (szerk. Felhő Ibolya, Vörös Antal) vagy az Erdélyi Kancellária levéltára (szerk. Trócsányi Zsolt) ismertető leltárai. Adatai: a fond címe, évköre, tárgya, terjedelme, rendszere, tagolódása, rendezettsége, selejtezettsége, segédletekkel való ellátottsága, kutathatósága, irodalma.
