Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

430 ■ 4. Irattan és iratkezelés hivatalból indul meg, illetve a felettes szerv is utasíthatja a közigazgatási szervet az eljárás megindítására vagy folytatására. Magánszemély az elsőfokú eljárás megin­dítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező, illetékes közigazgatá­si szerven kívül a lakóhelye vagy a munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előter­jesztheti. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt kell készíteni. A közigazgatási szerv a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre, vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul át kell tenni a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egy­idejűleg - öt napon belül - értesíteni kell. A közigazgatási szerv a kérelem benyújtását követően köteles a tényállást tisz­tázni. A tényállás azoknak a jogi jelentőségű tényeknek az összessége, amelyekhez a jogszabály valamilyen rendelkezést fűz. E tények fennállásáról vagy fenn nem ál­lásáról a hatóságnak meg kell győződnie. Erre szolgál a bizonyítási eljárás lefolyta­tása, ami nem más, mint a döntés szempontjából jelentős tények valódiságának a vizsgálata. A hivatalból indult eljárásnál a bizonyítás terhe a hatóságé, míg a kére­lemre indult esetekben általában az ügyfélnek kell bizonyítania a hivatkozott felté­telek fennállását. A Két. szabályozása szerint a legfontosabb bizonyítási eszközök, illetve bizonyítékok: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanú vallomása és a szakértő véleménye, valamint a szemle tapasztalatai. Az eljáró közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során el­döntendő kérdésekben határozatokat köteles hozni (érdemi, illetőleg közbeeső ha­tározatot) . E tartalmi különbség mellett a határozatokat formailag is lehet csopor­tosítani: alakszerű, egyszerűsített és nem alakszerű határozat. Az alakszerű határozat négy részből áll: ♦ bevezető vagy fejrész ♦ rendelkező rész ♦ indoklás ♦ záró rész A határozatot az érdekeltekkel közölni kell; innen kezdődik a határozat hatálya, ettől az időponttól kell számolni a határidőket (fellebbezési, végrehajtási) is. A ha­tározatot főszabályként írásban, kézbesítés útján kell közölni. A törvény jogorvoslati rendszere biztosítja a törvényesség érvényesülését az egész eljárás során. A jogorvoslat alanya az ügyfél és a sérelmezett döntést hozó hatóság, tárgya az a határozat, amely ellen jogorvoslattal éltek, a célja pedig a jog- vagy ér­deksérelem orvoslása. A megtámadott egyedi államigazgatási határozatokat a ha­tározat kijavításával (kicserélésével), kiegészítésével, módosításával, visszavonásá­val, megsemmisítésével (semmissége megállapításával), megváltoztatásával és ha­tályon kívül helyezésével lehet orvosolni. Rendes jogorvoslat a fellebbezés, rendkívüli jogorvoslat a bírói felülvizsgálat, a felügyeleti intézkedés és az ügyészi intézkedés (például felszólalás, figyelmeztetés). Új jogorvoslati fajta a Ket.-ben az újrafelvételi eljárás, amelyet az ügyfél - a ha­tározat meghozatalakor nem ismert - új tényekre, adatokra vagy bizonyítékokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom