Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

4.9. A közigazgatási eljárás ■ 43 1

alapozva a jogerős határozat ellenében (annak megváltoztatását elérendő) nyújthat be; azaz a perújítással rokon jogintézményről van szó.

Hasonlóképpen új jogintézménye a Ket.-nek a méltányossági eljárás, amelynek eredményeképpen a határozat meghozatala után bekövetkezett okból az ügyfélre nézve méltánytalanul súlyos hátrányt okozó jogerős hatósági határozat módosítható vagy visszavonható.

Amennyiben a határozatban előírt kötelezettségének az ügyfél nem tesz eleget, döntésének a hatóság maga szerez érvényt, hatósági eszközök alkalmazásával. Az önként nem teljesítő ügyfelet többnyire vagyoni hátránnyal sújtják (például bírság), kivételesen azonban arra is lehetőség van, hogy a hatósági kényszer közvetlenül a kötelezett személye ellen irányuljon. A végrehajtási eljárás első szakasza a végrehajtás elrendelése, a második a végrehajtás foganatosítása: például pénzösszeg behajtása, meghatározott cselekmény végrehajtása, ingóság kiadása.

A Ket.-ben rögzített eljárási cselekményeket, amelyekkel a közigazgatási hivatal ügyiratkezelője munkája során a leggyakrabban találkozhat, az alábbiakban mutatjuk be.

■ Kérelem

A közigazgatási szervhez kérelem szóban vagy írásban nyújtható be. Az írásbeli kérelem benyújtásához több igazgatási ágazatban nyomtatványok állnak rendelkezésre, amelyek mind az ügyfél, mind a hivatal munkáját megkönnyítik. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket; amennyiben az ügyfél ezt elmulasztja, hiánypótlásra kell felhívni. Mellékletként az ügyféltől nem lehet olyan igazolást kérni, amelyet a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.

■ Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés

A szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról - ha az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges továbbá a tárgyalásról egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy nevét, személyi igazolványa számát, a lakcímét, a jogokra és a kötelezettségekre való figyelmeztetést, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat. A jegyzőkönyv tartalmazza a meghallgatott személy, az ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető aláírását is. Ha a meghallgatott - az aláírás előtt - kifogásolja a jegyzőkönyv helyességét, és a kifogása alapos, a jegyzőkönyvet megfelelő záradékkal kell ellátni. Ugyancsak záradékban kell feltüntetni azt a tényt (és annak okát), ha a meghallgatott a jegyzőkönyvet nem hajlandó aláírni.

A jegyzőkönyv helyett felvett hangfelvétel is iratnak minősül. Hitelességét a közigazgatási szerv nyilatkozata (a felvétel helyéről, idejéről, az ügy számára eljáró személyekről stb.) bizonyítja. A hangfelvétel kezelésére az ügyirat-kezelési szabályzat ad útmutatást. A jegyzőkönyvről, ha az ügyfél kéri, másolat adható (a hite