Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
4. Irattan és iratkezelés
384 ■ 4. Irattan és iratkezelés 4.5.2.4. A TÖRTÉNETI ÉRTÉKŰ IRATOK LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA Az Ltvr. főszabályként rögzítette, hogy irattári eredetű, vagyis jogi személy működése során létrejött levéltári anyagot csak levéltár vehet át és őrizhet. Eszerint az illetékes levéltár a gyűjtőkörébe tartozó szervek történeti értékű iratait ötévenként előzetes egyeztetés után, 15 év irattári őrzést követően vette át. A szerv az irattári tételeket nyilvántartásaikkal együtt rendezetten, raktári jegyzék kíséretében, a biztonságos őrzéshez szükséges tárolási eszközökben, saját költségén adta át a levéltárnak. A levéltár csak teljesen lezárt évfolyamokat vett át segédletekkel együtt. Jogában állt az átadási jegyzéket előzetesen átvizsgálni és dönteni az átveendő iratok köréről. Vita esetén az átadó szerv felügyeleti szervének meghallgatásával a művelődésügyi miniszter döntött. A levéltár az átvett iratokból - ha ügyviteli érdek megkívánta - a kikért iratokat köteles volt az átadó szervnek vagy felügyeleti szervének meghatározott időre rendelkezésre bocsátani. 4.5.2.5. A MEGSZŰNŐ SZERV IRATAINAK ÁTADÁSA Ha a megszűnő szerv más szervbe olvadt be, vagy helyette új szervet létesítettek, iratait a feladatait átvevő szerv irattárában kellett elhelyezni. A feladatok több szerv közti megoszlása estén az összes iratot a legtöbb feladatot átvevő szerv vette át. A többi szerv a szükséges irattári tételek vagy egyes iratok kölcsönzését kérhette. Ha a megszűnő szerv feladatait más szerv nem vette át, iratainak elhelyezéséről a felügyeletét ellátó miniszter gondoskodott. Jogutód hiányában az iratokat az illetékes levéltár nyilvántartásaikkal, segédleteikkel, tárolóeszközeikkel, raktári jegyzékkel vette át. Az átadás tényéről jegyzőkönyv készült, az átadás költségeit az átadó fél viselte. Az átadott iratok további szakszerű kezeléséről az átvevő levéltár gondoskodott. * * * Az Ltvr. és a 30/1969. (IX. 2.) kormányrendelet több mint 25 évig meghatározó jogszabályai voltak az iratkezelés területének. Hiányosságaik ellenére is az egységesítés irányába hatottak, a levéltárak részére biztosították az iratvédelem eszközeit, mind az államigazgatásban, mind a gazdasági életben keletkező történeti értékű iratok esetében. Az 1980-as évek végétől bekövetkező társadalmi-gazdasági átalakulás az Ltvr. sok rendelkezését meghaladottá, sőt alkotmányellenessé tette, és mindez egy új jogszabály, a levéltári törvény megalkotásának igényét vetette fel.