Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
3.5. Az 1995. évi levéltári törvény és egyéb fontos levéltári jogszabályok ■ 339 vá. Ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig sem a születés, sem a halálozás időpontja nem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év a védelmi idő. A levéltári törvényben megfogalmazott azon cél érdekében, hogy a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogok mellett a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjog is a lehető legszélesebb körben érvényesülhessen, a levéltári törvény az általános kutatási szabályoktól eltérő speciális - a levéltári anyaghoz való hozzáférést jelentősen megkönnyítő - rendelkezéseket állapít meg a tudományos kutatás számára. Eszerint a közlevéltár köteles engedélyezni a tudományos célú kutatást abban a személyes adatot tartalmazó levéltári anyagban is, amely egyébként - a törvényben meghatározott időtartam elteltének hiányában - még nem lenne hozzáférhető. A kutatás feltétele az általános szabálytól eltérően nem az érintett személy halálának vagy születésének időpontjától, hanem a levéltári anyag keletkezésének naptári évétől számított 30, illetve 15 év eltelte, továbbá az, hogy a kutatónak eleget kell tennie a levéltári törvényben meghatározott követelményeknek, azaz igazolnia kell, hogy tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szerv megbízásából kutat, vagy csatolnia kell a Magyar Tudományos Akadémia kutatási téma szerint illetékes bizottságának vagy intézetének támogató állásfoglalását. Az általános kutatási határidő lejárta előtt az 1990. május 2. előtt keletkezett levéltári anyagban a közlevéltárban folytatható kutatást engedélyező kuratórium működéséről szóló 6/1995. (VIII. 8.) MKM rendelettel létrehozott kuratórium (ennek helyébe lépett a 6/2002. [II. 27.] NKÖM-rendelet), az 1990. május 1. után keletkezett anyagban pedig az iratokat őrző közlevéltár engedélyezheti a kutatást. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Allambiz- tonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvénynyel került a levéltári törvénybe az a kiegészítés, amely szerint a Történeti Levéltárban történő tudományos kutatást ugyancsak a kuratórium engedélyezi. A minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártáig az államtitkot, szolgálati titkot vagy törvényben meghatározott egyéb más titkot tartalmazó levéltári anyagban csak a minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás. (Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény kimondja továbbá, hogy ellenkező törvényi rendelkezés hiányában a minősített adatot tartalmazó irat kezelésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.) A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jognak, valamint a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjognak az érvényesülését hivatott elősegíteni a levéltári törvény azon rendelkezése, amely a levéltárat a tájékoztatási, illetve a kutatási kérelem elutasításának indokolására kötelezi. Jogorvoslatért a kutató bírósághoz fordulhat. A levéltári törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásról szóló rendelkezéseit több helyen módosította, illetve kiegészítette az 1997. évi CXL. törvény, így például korábban bizonytalan volt, hogy az érintettnek vagy annak halála után
