Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
340 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog bármely örökösének vagy hozzátartozójának a levéltári anyag védelmi idejének lejárta előtti kutatásához adott hozzájárulása a személyes adatot tartalmazó iratok másolhatóságát is magában foglalja-e. Szintén nem volt korábbi rendelkezés a törvényben a személyes adatot tartalmazó levéltári anyagnak a védelmi idő lejárta előtti külföldre továbbításáról. A joghézag feloldására a módosítás bevezette az ún. adatvédelmi szerződés kötésének lehetőségét, de egyúttal az érintett, illetve annak halála után örököse vagy hozzátartozója számára az adattovábbítás ellen tiltakozási jogot biztosított. (Ennek részletes szabályait a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyag másolatának adatvédelmi szerződés alapján történő továbbítása elleni tiltakozási jog gyakorlásáról szóló 4/2002. [II. 15.] NKÖM-rendelet határozta meg.) Ugyancsak módosított a törvény kutatásra vonatkozó több előírásán a 2001. évi LXIV. törvény: a kutatási kérelem helyett például ez vezette be az európai normákhoz inkább igazodó látogatói jegy használatát. A közlevéltár, tekintettel arra, hogy az ügyviteli szempontból már nem jelentős köziratoknak lényegében kizárólagos őrzője, olyan információs forrásanyaggal rendelkezik, amelyre akár az állampolgárok jogainak érvényesítéséhez, akár bizonyos szervek döntéseinek meghozatalához vagy egyéb más okból szükség lehet. Ennek érdekében a levéltárnak az őrizetében lévő levéltári anyagban fellelhető adatokból tájékoztatást kell nyújtania. A tájékoztatás díjmentes szolgáltatása a levéltárnak, ha azonban a tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a levéltár maga kényszerül kutatást végezni, akkor ezért a többletszolgáltatásért külön díjazást kérhet, kivéve, ha a kutatásra jogszabály alapján vagy a fenntartó utasítására kerül sor. 3.5.9. A magánlevéltári anyag védelme A levéltári törvény értelmében bármely nem közfeladatot ellátó szerv, amely maradandó értékű iratainak tartós megőrzésére levéltárat létesít vagy tart fenn, a kultúráért felelős miniszternél kezdeményezheti levéltárának nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzését, amennyiben eleget tesz a törvényben meghatározott követelményeknek (levéltári anyagának jegyzékét átadja a Magyar Országos Levéltárnak, tevékenységét az előírt szakmai követelmények szerint látja el, továbbá levéltári anyagából a közlevéltárakra vonatkozó rendelkezések szerinti szolgáltatásokat nyújtja, saját anyagában pedig a kutatást ingyenesen lehetővé teszi). E követelmények teljesítése esetén - a levéltári szakfelügyelet javaslatára - a miniszter engedélyezi az intézmény bejegyzését nyilvános magánlevéltárként. Ha a nyilvános magánlevéltár a számára előírt követelményeket nem teljesíti, a miniszter elrendelheti a levéltár nyilvántartásból való törlését is, és ezzel egyidejűleg kezdeményezi a levéltári anyag védetté nyilvánítását. Fontos és kivételes rendelkezése a levéltári törvénynek, amikor lehetőséget ad arra, hogy a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak anyagát az illetékes hazai egyházi levéltárban, illetve más köziratot nyilvános magánlevéltárban helyezzenek el. Ennek az a feltétele, hogy a levéltár fenntartója az anyag őrzésére, kezelésére és
