Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog ■ SZERK. LAKOS JÁNOS 3.1. A MAGYAR LEVÉLTÁRAK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE AZ 1940-ES ÉVEK VÉGÉIG ■ lakos jános A levéltárak kezdeteiről attól az időtől fogva beszélhetünk, amikor az írásbeliség termékeit, az iratokat, illetve azok egy részét az uralkodó, a papi rend (egyház), a főúr vagy más magánszemély valamilyen okból, elsősorban kötelezettségek nyilvántartása és jogok bizonyíthatása céljából meg kívánta őrizni. Az első ilyen gyűjtemények természetesen nem tekinthetők mai értelemben vett levéltáraknak, különösen nem levéltári intézményeknek. Levéltár (archívum) kifejezés alatt a XIXXX. század fordulója körül kiadott Révai lexikon azt a „helyet” érti, „ahol az írott okmányok, levelek, iratok őriztetnek”. Hasonló fogalommeghatározást tartalmaz a Magyar értelmező kéziszótár (1972). Eszerint „a levéltár becses iratok megőrzésére létesített intézmény, illetve ennek épülete, helyiségei”. Iratok őrzőhelye az irattár (regisztratúra) is, amelyet a hivatkozott kéziszótár a következőképpen határoz meg: „az elintézett ügyiratokat lerakó és őrző hivatali részleg”, illetve „az itt lévő iratok összessége”. Napjainkban az 1995. évi levéltári törvény (LXVI. tv.) hivatalos definíciói így szólnak: „Levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény.” „Irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely.” A fejlett irattárban háromféle iratanyag található: 1. az irattárat fenntartó szerv vagy személy által létrehozott iratok, amelyeket más szerv vagy személy kap meg, de fogalmazványuk, másolatuk a létrehozónál marad; 2. a más szervtől, személytől beérkezett iratok; 3. az ún. belső ügyviteli iratok, amelyek a szerv működését segítik (iktatókönyvek, jegyzőkönyvek, feljegyzések stb.). A modern korban az irattárak és a levéltárak között szerves kapcsolat van: az irattárakban lévő iratanyag megőrzésre érdemes része kerül levéltárakba, ahol tudományos módszerekkel feldolgozzák, és lehetővé teszik széles körű használatát a tudomány, a művelődés, hivatalok, intézmények és magánszemélyek számára.
