Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.9. Gazdasági szervek a XVIII. századtól napjainkig ■ 243

mi szolgáltatás nyújtása. E jogszabályban szerepel először a házhoz szállítás, az internetes kereskedelem fogalma, és fontos újdonsága - a kereskedelmi tevékenység egyes feltételeinek (például az üzletek nyitvatartási idejének) meghatározásán túl - a jelentős piaci erővel történő visszaélés tilalma, a kis versenytársak védelme.

A jelenleg kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokat sokféleségük miatt nehéz osztályozni, csoportosítani. Általában jellemző, hogy a nagyvállalatok saját kereskedelmi hálózatot hoznak létre, amelyben a bel- és külkereskedelmi üzletág leggyakrabban együtt van jelen, kivéve ha a gyártó kizárólag külföldi piacra termel. Van példa hagyományos külkereskedelmi vállalat sajátos túlélésére is: a Medimpex Gyógyszer-külkereskedelmi Közös Vállalat, amely 1991-ben először kft.-vé, majd rt.-vé alakult át, és miután a vállalat tulajdonosi összetétele folyamatosan változott, 1996-ban megkezdődött a cég szerkezeti átalakítása. Az anyacégből három további vállalatot hoztak létre, a külföldi kirendeltségeket pedig eredeti tulajdonosaik kapták vissza. Az anyavállalat, a Medimpex Kereskedelmi Zrt. az Egis Rt. tulajdonába került. Egyes hazai vállalatok egyben külföldi vállalatok kizárólagos képviseleti és forgalmazói jogát is elvállalják. A multinacionális cégek tömeges megjelenése szintén új jellemzője az 1990 utáni kereskedelemnek, amelyek hipermarket láncolatokat építettek ki a napi és egyes tartós fogyasztási cikkek piacán (Tesco, Cora, OBI stb.). Működnek jelentős hazai alapítású láncolatok is (például a Coop, a CBA, a Reál Élelmiszer), néhány ÁFÉSZ pedig új típusú szövetkezetté alakulva élte túl a rendszerváltozást (például Barcs, Szekszárd).

2.9.8. Közlekedési vállalatok

2.9.8.1. A POLGÁRI KORSZAK ÁLLAMI ÉS MAGÁNVÁLLALATAI

A hazai közlekedési vállalatok a XIX. században alakultak jelentős szervezetekké. A korszak fő közlekedési ágai: a vasúti, a vízi, a közúti és a városi közlekedés. A vasúti közlekedés irányítása a kiegyezés előtt az osztrák kormány kezében volt. A MÁV (Magyar Államvasutak) 1868. július 1-jén jött létre, amikor a magyar kormány megvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat ingóságaival, a további építésre vonatkozó tervekkel és összes jogaival együtt. Ezt követően a MÁV további vasúttársaságok vonalainak megvásárlása (Magyar Keleti, Vágvölgyi, Tiszavidéki, Első Erdélyi Vasút stb.) és állami vasútépítések révén terjeszkedett. Az első világháború után a MÁV elvesztette vonalhosszának 61%-át. (A megmaradt 8097 km-es vasúthálózatból 11% magánkézben volt.) 1868-tól a minisztériumok mellett középfokú hatóságokat is szerveztek a vasutak felügyeletére. Ilyen volt a Magyar Kir. Vasútépítészeti Igazgatóság (majd Vasúti Építészeti Felügyelőség, 1880-ig) és a Magyar Kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség (1932-ig). A hatékony vezetés érdekében kezdettől területi szervezeteket és üzletvezetőségeket (később igazgatóságokat) hoztak létre: Miskolc, Debrecen, Pécs, Zágráb, Arad stb. A MÁV fontos tanintézeteket, egyesületeket, szociális és egészségügyi intézményeket is fenntar