Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.8.4. Civil szervezetek az egypártrendszer megszűnése után Az 1989. évi II. törvény deklarálta, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog. A törvény 2. §-a szerint „Az egyesülési jog alapján a magán- személyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - politikai pártot, szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdek-képviseleti szervezetet, egyesületet vagy más - e törvény rendelkezéseivel nem ellentétes - szervezetet (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) hozhatnak létre és működtethetnek.” A továbbiakban kimondta, hogy a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A Ptk. (1959. évi I. törvény) hatályos szövege ezt a következőkkel egészíti ki: az egyesület jogi személy, amely bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre; vagyonával önállóan gazdálkodik; a tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Ugyanakkor tilos alkotmányellenes célra irányuló egyesület alapítása, működtetése, továbbá titkos egyesület, valamint katonai vagy félkatonai egyesület létrehozása és működtetése, és tilos az egyesületi forma gazdasági tevékenység leplezésére való felhasználása. 208 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története 2.8.4.1. AZ ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK MEGÚJULÁSA A diktatórikus, egypárti politikai berendezkedés felbomlásával párhuzamosan a korábbi, monopolhelyzetet élvező munkavállalói és munkaadói érdekvédelmi szervezetek (SZOT, Magyar Kereskedelmi Kamara, Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa [TOT], Kisiparosok Országos Szövetsége [KIOSZ] stb.) tevékenysége fokozatosan ellehetetlenült. Új érdekvédelmi szervezeteket kellett létrehozni, amelyek az érintett társadalmi csoportok önszerveződésének is teret adtak. Ez a folyamat felemás módon ment végbe. Egyes szervezetek az előző évtizedekben működött intézmények „megújulása” révén jöttek létre, örökölve azok infrastruktúrájának és kapcsolatrendszerének jelentős hányadát, míg mások valóban egyéni, állampolgári kezdeményezés eredményeként szinte a semmiből építették fel magukat. Természetesen - ha életképesnek bizonyultak - a későbbi vagyonelosztás során állami juttatásként ezek is birtokba vehettek a működésükhöz szükséges ingatlanokat és egyéb vagyontárgyakat. 2.8.4.2. SZAKSZERVEZETEK 1988-1989-ben a SZOT monopóliumát megtörve, sorra alakultak a független szak- szervezetek (Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete stb.). Ezek és a SZOT gyámkodása alól felszabadult