Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

szakszervezetek az 1990-es évek elején - tevékenységük összehangolása és érdekeik hatékonyabb érvényesítése céljából - különböző szakszervezeti szövetségeket, konföderációkat hoztak létre. 2007-ben hat nagyobb szakszervezeti tömörülés működött Magyarországon. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége főleg a közlekedés és az energiaipar egyes ágazataiban dolgozókat, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elsősorban a kutatásban és felsőoktatásban dolgozókat tudhatja maga mögött. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját 1988-ban értelmiségi szervezetek hozták létre, de a következő években nagy számban csatlakoztak hozzá munkásszervezetek is. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a SZOT bázisán jött létre 1990 márciusában; főleg a privátszférában működő szak- szervezeteket tömöríti. A Munkástanácsok Országos Szövetsége 1990-ben alakult független érdekvédelmi szervezetként. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma az egyik legnagyobb szakszervezeti szövetség, amely főként a közszférában dolgozókat tömöríti.

A munkavállalók szervezkedési és érdekérvényesítési jogait, illetve ennek szabályait több törvényben rögzítették az elmúlt két évtizedben. Az alapvető rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) tartalmazza.

2.8. Társadalmi és egyéb nem gazdasági szervezetek a XIX. századtól napjainkig ■ 209

2.8.4.3. TULAJDONOSI-MUNKÁLTATÓI ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK

A gazdasági és politikai „rendszerváltozással” párhuzamosan a munkáltatók, a vállalkozók sorra alapították meg, illetve alakították át és szervezték újjá érdekvédelmi szervezeteiket. A KIOSZ és a Kisosz (Kiskereskedők Országos Szervezete) monopóliumát először a Vállalkozók Országos Szövetsége törte meg 1988-ban. A két előbbi szervezet bázisán viszont „megújult” szervezetként létrejött az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz). A Kereskedelmi Kamara hátterével alakult meg

1990-ben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (1998 óta Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége), a TOT bázisán pedig a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A felsoroltak mellett 2007-ben még további öt nagyobb munkaadói szövetség működött.

1990 után gazdasági kamarák is alakultak (kereskedelmi és iparkamarák, agrárkamarák), amelyek önkormányzaton alapuló működésükkel köztestületként vesznek részt a gazdasági és piaci folyamatok kontrollálásában, illetve képviselik tagjaik érdekeit. A rájuk vonatkozó törvényi rendelkezések azonban többször módosultak, így működésük eddig nem lehetett eléggé hatékony.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács a munkavállalók, a munkaadók és a kormány háromoldalú egyeztető fóruma. Hatáskörébe főként a munka világával összefüggő kérdések, mindenekelőtt a jövedelemelosztás (évenkénti ajánlás az átlagos béremelésre, a minimálbér következő évi szintjének meghatározása stb.) és az ezzel összefüggő gazdaságpolitika tartozik. De foglalkozik a munkakörülményeket, munkabiz