Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
182 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története tét, és meghatározza az ügymegosztást. Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésen vagy háromtagú tanácsban hozza. Az érdemi munkát állandó bizottságok segítik, a működést pedig az Alkotmánybíróság Hivatala, amelynek élén főtitkár áll. A bírók mellett főtanácsadók, tanácsadók és titkárok működnek. 2.7.6. Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés gazdasági-pénzügyi ellenőrző szerve, amely szervezetileg elkülönül a parlamenttől, de annak sajátos kontrollfunkcióját gyakorolja. Ez a gazdasági ellenőrzést végző szervek körében a legfőbb szerv, és általános hatáskörrel rendelkezik, ugyanakkor nem államigazgatási szerv, hatósági döntést nem hoz. A Számvevőszék elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja, a tisztség egyszer megújítható. Az intézményi szervezetben vezetők, számvevők, ügyviteli és kisegítő munkatársak működnek, a feladatok ellátását főtitkár segíti. Az Állami Számvevő- szék széles körű ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezik. Az ellenőrzéseket törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból végzi. Az államháztartással kapcsolatos ellenőrzés kiterjed az államháztartási gazdálkodásra (a költségvetési javaslat megalapozottságára, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségére, a felhasználások törvényességére, a hitelfelvételek ellenjegyzésére), a költségvetési fejezetek működésére, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás alapjainak felhasználására, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Pénzintézeti Központ, a Vám- és Pénzügyőrség, az illetékhivatalok és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységére, továbbá a költségvetésből gazdálkodó intézmények tevékenységére és a költségvetési támogatások felhasználására. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását, működésének törvényességét és az állam- háztartással fennálló hitelkapcsolatait. A pártok gazdálkodásának és a pártok számára nyújtott állami költségvetési támogatásnak a felhasználását csak törvényességi szempontból ellenőrzi. Ezen túlmenően ellenőrzést végezhet nemzetközi szervezetek felkérésére és a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése érdekében, véleményezi a kormányprogramot, a beruházási előirányzatok indokoltságát, és figyelemmel kíséri a számviteli rend betartását. Az Állami Számvevőszéket az Országgyűlés ellenőrzésre utasíthatja, a Kormány azonban csak felkérheti erre, nem kötelező jelleggel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az állam központi bankja, amely törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. Elnökét a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és annak fenntartása. A rendelkezésére álló pénzügyi politikai eszközökkel - elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül - támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát, kizárólagos jogosultja a bankjegy- és érmekibocsátásnak, hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. A devizatartalék kezelésével és az árfolyam-politika végrehajtásával összefüggésben deviza