Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig ■ 183

műveleteket végez, továbbá kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket. Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy, részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli. Az MNB tagja a központi bankok európai rendszerének, és az Európai Központi Bankkal köteles együttműködni.

2.7.7. A központi államigazgatás szervezeti rendszere

2.7.7.1. KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

A Kormányon, a kormányszerveken és a minisztériumokon kívül a központi állam- igazgatási szervekhez soroljuk az autonóm államigazgatási szerveket, a kormány- hivatalokat, a központi hivatalokat és a rendvédelmi szervek országos parancsnokságait. Mindezek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyszemélyi vezetés alatt állnak, a feladataik gyakorlásához szükséges hatásköröket a szerv vezetőjének kell címezni. Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja.

Az autonóm államigazgatási szervek nem tartoznak a kormány irányítása alá, ezek a következők: a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa és az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája.

A kormányhivatalok törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szervek. Kormányhivatalnak minősül a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Szabadalmi Hivatal, az Egészségbiztosítási Felügyelet, az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal. Minden kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - javaslatot tesz a kormányhivatal vezetőjének és helyettesének kinevezésére; törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására, és képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt. A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. Szervezetét és létszámkeretét szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a miniszterelnök jóváhagyását követően a kormányhivatalt felügyelő miniszter normatív utasításban ad ki. A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad.

A központi hivatalok kormányrendelet által létrehozott, miniszteri irányítás alatt működő központi államigazgatási szervek. Felépítésüket szervezeti és működési szabályzatuk határozza meg, amelyet a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki. Létszámkeretüket az irányító miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott normatív utasításban határozza meg.

A központi hivatalok kimerítő felsorolása lehetetlen. Példaként: közéjük tartó