Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig ■ 181 2.7.5. Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság 11 tagú, sajátos, egyedi állami szerv, amely nem része a bírósági szervezetnek, és alkotmányossági döntései ellen fellebbezésnek helye nincs. Hatásköre európai összehasonlításban is szélesnek mondható; a klasszikus alkotmányvédelmi feladatokon kívül állambírósági jellegű tevékenységet is ellát. Az Alkotmánybíróság túlnyomó részben utólagos normakontrollt gyakorol, vagyis a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek alkotmányosságát vizsgálja azok kihirdetését követően. Ezt az eljárást bárki indítványozhatja (absztrakt változat), de létezik olyan eset is, amikor a rendes bírósági bíró kezdeményezi a folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett, mert véleménye szerint az alkalmazandó jogi norma alkotmányellenes (konkrét változat). A normakontroll kivételesen történhet (a kihirdetéshez képest) előzetesen is, de csak három esetben: 1. A köztársasági elnök indítványára az Országgyűlés által már elfogadott törvény tekintetében. 2. Az Országgyűlés, a Kormány vagy a köztársasági elnök indítványára a nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseire nézve. 3. Az Országgyűlés indítványára az Országgyűlés ügyrendje (a házszabály) vonatkozásában. Az Alkotmánybíróság feladata az alkotmánysértő jogalkotói mulasztás feltárása, valamint az alkotmányjogi panaszok elbírálása, amelyeket bárki előterjeszthet, ha alkotmányos jogainak sérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, jogorvoslati lehetősége nincs, vagy a rendelkezésre álló jogorvoslatokat kimerítette, és a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 nap még nem telt el. A testület őrködik a nemzetközi jog és a belső jog összhangja felett, mivel vizsgálja a magyar jogforrások nemzetközi szerződésbe ütközését törvényben meghatározott szervek és személyek indítványára. Az Alkotmánybíróság jogosult az alaptörvény absztrakt értelmezésére is, ami azt jelenti, hogy az alkotmányi normák jelentéstartalmát önmagában tárja fel, alacsonyabb szintű jogszabály közbejötté nélkül. Ezeken túlmenően a köztársasági elnök közjogi felelősségre vonása esetén az eljárást az Alkotmánybíróság folytatja le. Elbírálja az országos népszavazással, népi kezdeményezéssel összefüggésben az Országos Választási Bizottság és az Országgyűlés által hozott döntések elleni kifogásokat. Az önkormányzatokkal kapcsolatban véleményt nyilvánít alkotmányellenesen működő helyi képviselő-testület feloszlatása tárgyában, védi az önkormányzati jogokat, és vizsgálja az önkormányzati rendeletek törvénybe ütközését. Szervezetét tekintve az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés 9 évre választja a képviselők kétharmadának szavazatával; a tisztség egy alkalommal megújítható. Nem lehet alkotmánybíró, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja, bármely párt alkalmazottja volt, vagy vezető államigazgatási tisztséget töltött be. A bírák maguk közül 3 évre elnököt választanak, aki képviseli a testüle