Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.5. Az államszervezet 1918-1949 között ■ 139 tősége a harmincas években. Az 1931: XXVI. te. felhatalmazást adott a kormánynak, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének, az államháztartás egyensúlyának biztosításához szükséges intézkedéseket rendeleti úton megtehesse, akkor is, ha azok egyébként törvényhozási hatáskörbe tartoznának. E törvény érvényét ezután 1939- ig évről évre meghosszabbították. Az 1938: XXXIV. te. a visszacsatolt felvidéki területekre vonatkozóan hatalmazta fel a kormányt arra, hogy a „törvényhozás további rendelkezéséig” minden olyan intézkedést megtegyen, ami e területeknek az ország jogrendjébe való beillesztéséhez szükséges. A további területgyarapodásokat becikkelyező törvények hasonló felhatalmazást tartalmaztak. A honvédelemről szóló 1939: II. te. már „közvetlenül fenyegető háborús veszély” esetén is olyan felhatalmazást adott a kormánynak, ami csak minimális mértékben korlátozta a rendeleti kormányzást. Ezt a kormány a második világháború kitörésekor, 1939. szeptember 1-jén életbe is léptette. 2.5.3.4. HATÁRVÁLTOZÁSOK ÉS TERÜLETRENDEZÉS Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon-palotában aláírt békeszerződés (trianoni béke) rögzítette Magyarország új határait (1921: XXXIII. te.). Az itt megállapított területet módosította az 1921. december 14-16-án megtartott soproni népszavazás, amelynek eredményeként a város és környéke Magyarország része maradt. A határvonal részletes megjelölését, kitűzését határmegállapító bizottságok végezték el 1921-1925 között. Az új határok által közrefogott terület kb. 93 000 km2 volt. Az új államterülethez kellett igazítani a középszintű igazgatási egységek beosztását. A korábbi 63 vármegyéből 33 maradt meg, de közülük csupán 10 teljes egészében. A területrendezés halaszthatatlan feladatát a közszolgálati tisztviselők létszámcsökkentéséről szóló 1923: XXXV. tc.-be illesztve oldották meg. Az erősen megcsonkított vármegyék hangsúlyozottan ideiglenes egyesítésével 7 közigazgatásilag összevont vármegyét alakítottak ki, a megyék régi elnevezéseinek megtartásával, de azok tényleges egyesítésével. Az országnak - Budapest székesfővároson kívül - 10 törvényhatósági jogú városa és 45 rendezett tanácsú városa maradt. A trianoni határok 1938-1941 között területgyarapodások révén módosultak. 1938 novemberében a Felvidék déli sávját csatolták vissza (1938: XXXIV. te.), 1939 márciusában Kárpátalját (1939: VI. te.), 1940 szeptemberében Észak-Erdélyt a Székelyfölddel (1940: XXVI. te.), 1941 áprilisában a Bácskát, a Drávaközt és a Muraközt (1941: XX. te.). A visszacsatolt területek közigazgatási beosztását rendeleti úton szabályozták. A vármegyék száma 41-re nőtt, közöttük továbbra is volt 4 közigazgatásilag egyesített vármegye. Kárpátalja igazgatására kormánybiztosságot állítottak fel Ungvár székhellyel. 10 törvényhatósági jogú város került vissza az országhoz, és további rangemelésekkel együtt az ilyen státusú települések száma 22-re nőtt.
