Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

118 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története Horvát Udvari Kancellária vette át. A birodalmi kormánynak állandó rendes tagja lett az erdélyi és a magyar udvari kancellár, az ún. tárca nélküli magyar miniszter, ese­tenként a horvát udvari kancellár. A közigazgatás operatív irányítását és felügyele­tét e három országterületen a kancelláriák alárendeltségében a visszaállított Ma­gyar Helytartótanács, az Erdélyi Főkormányszék (Gubernium) és az újonnan szervezett Horvát Helytartótanács végezte. E kormányszékek visszatértek a testületi ügyinté­zéshez, visszanyerték a sérelmi felterjesztési jogot, de az újra megalakult megyei és városi törvényhatóságokhoz hasonlóan számos korábbi hatáskört nélkülöztek. A kormányzati átalakulást a magyar korona országaiban a közigazgatási határok jelentős átrendeződése követte. 1860 végén az uralkodó a Szerb Vajdaság és Teme- si Bánság megyéit visszacsatolta Magyarországhoz, illetve a két szerémi járást Hor- vát-Szlavónországhoz. Rövidesen a Muraköz és a Partium került vissza Magyaror­szághoz. Végül helyreállították a régi megyehatárokat is. A magyar országgyűlés 1861-ben elutasította a birodalmi központosítás parla­menti formáját, s ezt a megyék és városok is támogatták, ezért november 5-én uralkodói leirat rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe Magyarországon a kor­mányzás és a jogszolgáltatás területén. Felfüggesztette a Helytartótanács testületi működését és felterjesztési jogát, helytartónak ismét katonát nevezett ki, feloszlat­ta a megyei és városi törvényhatóságokat, és katonai bíráskodást vezetett be a köz­rend, a személy- és vagyonbiztonság elleni vétségekben. De egyidejűleg kinyilvání­totta változatlan szándékát az ország alkotmányának, országgyűlésének és törvény- hatóságainak az októberi diploma szerinti helyreállítására, így a kormányzás új rendjét provizóriumnak tekintették. A rendkívüli intézkedéseket az uralkodó a ki­egyezés előkészítése jegyében 1865 szeptemberében helyezte hatályon kívül. 2.3.3. A pénzügyigazgatás modernizálása A korszerű állami pénzügy-igazgatási szervezet kiépítése egybeesett a mezőgazda- sági termelés egységes adóztatását szolgáló ideiglenes földadókataszter elkészítésé­vel, az egyenes adók (föld-, ház-, személyes kereseti és jövedelemadó) és a közvetett (fogyasztási és jövedéki adófajták) bevezetésével. A szervezet élén az Ideiglenes Ka­marai Igazgatóság helyett 1851 februárjában alakult meg a Pénzügyminisztérium közvetlen alárendeltségében a Magyarországi Országos Pénzügy-igazgatóság (K. k. Lan­des Finanz Direction für Ungarn). Hatáskörébe tartozott az állami, alapítványi va­gyongazdálkodás és az adóztatás felügyelete, a vámhivatalok, a pénztári szolgálat és a pénzügyőrség irányítása és ellenőrzése. Alatta a pénzügyi körzeti igazgatósá­gok (két megyére kiterjedő illetékességgel) a közvetett adóztatás területi szervei voltak, a megyénként szervezett adófelügyelőségek az egyenes adóztatás területi ügyeit intézték. Az egyenes adók nyilvántartását és községi beszedését végző me­gyei adópénztárakat állami adóhivatalok váltották fel, amelyek illetékessége általá­ban két járást fedett le. A pénzügyigazgatás önálló fegyveres testületét, a jövedéki termékek előállítása és értékesítése, a közvetett adózás alá eső tevékenység, a vám­

Next

/
Oldalképek
Tartalom