Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.2.5.4. ÚRISZÉK 108 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története A földesúri bíráskodás a török korban - a sajátos körülmények miatt - virágkorát élte, a XVIII-XIX. században működését korlátok közé szorították, de megszüntetni csak az 1848: IX. te. tudta. A XVI-XVII. században az úriszéken az urasági alkalmazottak, a szomszédos birtokosok, megyei tisztviselők - többnyire egy szolgabíró és esküdtje mint a törvényes bizonyság (legale testimonium) - és több más nemes vehetett részt. Az elnök a területileg illetékes gazdatiszt, esetleg valamely megyei nemes volt. A XVIII. században a bíróság létszáma csökkent, a XIX. században a törvény szerint már csak öt tagból állt: megyei táblabírák (egyikük elnökként), törvénytudó nemesek, szolgabíró, illetve esküdtje. Az úriszék hatásköre a XVIXVII. században széles körű volt: ítélkezett a jobbágyok, az alkalmazottak, a jobbágytelken élő nemesek ügyeiben, az uradalom területén elkövetett bűncselekmények és a birtokon elfogott gonosztevők ügyeiben. Minden polgári, büntető- és úrbéri ügyben ítélkezhetett, amely ellen nem lehetett fellebbezni, és a döntések azonnal végrehajthatók voltak. A XVIII. század közepétől a polgári ügyekben hozott ítéletek fellebbezhetők lettek a vármegyei törvényszékhez, majd II. József uralkodása alatt a Királyi Curiáig, az úriszék büntető jogkörét pedig megszüntették. 1790 után visszakapta a jogait, de mind polgári, mind büntető döntései megfelleb- bezhetők maradtak. Az 1836: X. te. alapján a földesúr és jobbágyai közti perben sem a földesúr, sem tisztjei nem ítélkezhettek. 2.2.5.5. A KIVÁLTSÁGOLT TERÜLETEK BÍRÁSKODÁSA A Jászkun kerületben a legalsó fokú bíráskodás szervei a jászkun mezővárosok tanácsai voltak. A polgári perek vagy itt, vagy a kerületi kapitány előtt indultak. A fellebbezett perek a három kerület (Nagykunság, Kiskunság, Jászság) közös törvényszéke elé kerültek. Ennek elnöke a nádori főkapitány vagy az alkapitány volt, aki a kerületi kapitányokkal és az esküdtekkel együtt bíráskodott. Ez a fórum látta el a Jászkun kerületben a sedria szerepét, így büntetőügyek is indultak rajta. A legfelsőbb fórum a nádori főtörvényszék volt, elnöke a nádor mint a jászkunok főkapitánya és legfőbb bírája volt. A Hajdúkerületben az első fokú fórumot a városi tanácsok jelentették (hadnagy + 12 esküdt). A fellebbezett polgári és a büntetőügyekben első fórum a kerület törvényszéke volt. Elnöke a Hajdúkerület főkapitánya vagy helyettese, tagjai a kerület közgyűlése által választott táblabírák és a városi hadnagyok voltak. A 16 szepesi városban - amelyek 1772-ben kerültek vissza a Magyar Királysághoz - első fokon a városi tanács vagy a tartományi törvényszék előtt, büntetőügyben csak az utóbbin indíthattak pert. A törvényszéket a tartomány élén álló adminisztrátor a tartományi közgyűlés által választott szepesi gróffal és táblabírákkal, illetve a városok kiküldöttjeivel együtt tartotta. A következő fórum a személynöki szék, büntetőügyekben a curia volt.
