Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.2.6. A Rákóczi-szabadságharc kormányzati és bíráskodási rendszere

2.2. Újkor (1526-1849) . 109

1703 és 1711 között a kuruc állam változó országterületen tudott berendezkedni. A létrehozott hivatalszervezet két alapvető forrásból táplálkozott: az alappéldát a Habsburgok kialakította magyar államszervezet adta, a hozzá szükséges személyi feltételeket Rákóczi Ferenc udvartartása és Sáros megye adminisztrációja biztosította. Az alapfokú közigazgatást a szabadságharc nem alakította át, mindössze néhány település kapott hajdújogot.

* Fejedelmi Tanács

A Rákóczi mellett működő tanácsadók testületé szervezetileg 1704-ben állandósult. Ez a tanács (Excelsum Consilium) csak az 1705-ös szécsényi gyűlésig maradt fenn. Elsősorban a hadseregszervezés és a hadseregellátás kérdéseivel foglalkozott, de napirendjén voltak vallási ügyek is. Ülésein Rákóczi vagy helyettese elnökölt, határozatait Rákóczi nevében adták ki. Szécsényben hozták létre a Senatust, amelynek 24 tagját a fejedelem jelölése alapján a felkelt rendek gyűlése választotta meg. A fő kérdések, amelyeket megtárgyaltak, az országos politika és a hadvezetés problémái voltak, de az országgyűlések ügyeit is itt készítették elő. A Senatus saját kebelében bizottságokat szervezett. Az írásbeli ügyintézésre senatusi kancelláriát hoztak létre.

■ Fejedelmi Kancellária

Rákóczi Sáros megyei főispáni adminisztrációjából szervezték meg 1704-ben a fejedelem udvari kancelláriáját. Az ügyintézés a titkárok feladata volt. Az országos politikai ügyek, a diplomácia, a hadvezetés, Rákóczi udvari és személyes ügyei tartoztak a feladatkörébe.

■ Gazdasági Tanács

1705-ig a gazdasági ügyeket is Rákóczi udvari tanácsa intézte. Ekkor létesítették a Gazdasági Tanácsot (Oeconomicum Consilium). Működését Besztercebányán kezdte meg. Az 1707-es ónodi gyűlés határozata értelmében központja ott maradt, de Eperjesen Administratio Eperiesiensis Consilii Oeconomici néven azonos jogokkal rendelkező szervezetet hoztak létre, amely fokozatosan átvette a besztercebányai feladatait is. 1710-ben, az addigi tanács megszüntetése után létrejött az Udvari Gazdasági Tanács (Consilium Aulico-oeconomicum).

■ A bíráskodás szervei

Az ónodi gyűlés 1707-ben hozta létre a Fejedelmi Táblát. A bírák a megyék 24 delegáltjából kerültek ki. Székhelye Korpona lett. A fellebbviteli fórum a Senatus volt.