Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)
1795.
egyeteme, mint pl. Bécsnek, Prágának, Salzburgnak, Mainznak. Lipcsének, Pétervárnak stb. ; c) hogy mindenütt, ahol a kultúra előrehaladt, a legkultúráltabb helyen helyezik el az egyetemet, hogy az ifjúság ne csak az iskolában, de az életben is művelődjék. (N. titk. lt. Praesid. 1795., 2. sz.) A lielytartótanács tanulmányi tanácsa azután a király parancsára a megyék régibb föliratait is összegyűjtve, azok érvelését az egyetem áthelyezéséről vagy át nem helyezéséről és a tanügy reformjáról a következőkben foglalta össze 1795 okt. 19-én tartott ülésén. (Helyttan. Prot. sessionale dep. litt. pol. a. 1795. no. 21.437. megvan ez az összefoglalás N. titk. lt. Praesid. 1795., 2. sz. alatt is. — A megyék feliratai 3 csoportban össze. gyűjtve M. kanc. 1793., 13.735.) A. A megyék egy része vérjleg Pesten akarja elhelyezni az egyetemet. Ezek érvei: — 1. A tanulmányi ügy közügy és az 1791 : 67. t.-c. alapján csak országgyűlésen tárgyalható. — 2. Pest a legalkalmasabb hely az egyetem céljaira : a) központi fekvése és jó levegője miatt $ b) képes is annak befogadására és fenntartására; c) itt, a közéleti tevékenység központjában, van módja az ifjúságnak műveltséget szereznie, jártasságot a politikai, a jogi és a kereskedelmi életben; az egyetem újabban tudományos és erkölcsi szempontból különben is a régi színvonal fölé emelkedett; d) itt a tanulmányok felekezeti torzsalkodások nélkül folytathatók; e) itt vannak tisztes szórakozások, amelyek az ifjút elvonják a károsaktól. — Esztergom ellenben alkalmatlan az egyetem elhelyezésére, mert: a) fekvése rossz, nehezen hozzáférhető ; levegője egészségtelen ; b) nincsenek megfelelő épületei; c) nem ad alkalmat az ifjúságnak a tapasztalásra „et erit in periculo, ne hic propter móres ab agrestibus non procul dissitos ex ingenio suo effingat móres intractabiles" ; d) baja az is, hogy csak róni. kath. vallásgyakorlata van. — 3. Az akadémiákat a külföldön és régente nálunk is mindig népes városokban helyezték el. — 4. A nagy városok nem is veszélyeztetik az ifjúság tanulmányait és erkölcseit. Akik ezt állítják, azoknak bizonyítaniuk kellene, hogy a régi akadémiák erkölcsei romlottak voltak, s hogy e baj okai a városokban rejlettek. A bajok azonban kis városokban még fokozottabb mértékben voltak meg, úgy hogy orvoslásukra külön királyi biztosokat kellett kiküldeni. Ami baj Pesten van, az a fegyelem hiányából s a rendőrség gyengeségéből származik. — 5. Az áthelyezés költségei nagyok. Annyi változás után az egyetemet ismét máshová vinni „indecora" volna, és általa „subversatur honör nationis." B. Az áthelyezés mellett szóló érvek: — 1. Pest és Bars megyék érvei az A. alatt kifejtettek ellen: a) Pest nem az egyetem, hanem a curia odahelyézése és a kereskedelem érdekében építkezett. A szegényebb szülők nem is tudják gyermekeiket odaküldeni. Elég Pestnek a curia is, mert nem való, hogy a többi városok és vidékek egy város javára adózzanak; b) a Pesten megforduló honatyák nem őrködhetnek az ifjúság fölött. Célravezetőbb, ha az Isten félelmére vallásosán nevelik az ifjúságot, ez pedig könnyebb kisebb helyen, tapasztalt féifiak által. Nekik maguknak lesz még később elég módjuk tapasztalatok szerzésére ; is) Buda sem alkalmas az egyetem elhelyezésére, mert szűk s mert ott az erkölcsi veszély ugyanúgy fönnáll. Az alapítók törekvése az volt, hogy a katholikus ifjúság helyesen neveltessék, méltányos tehát, hogy ez az intézmény azoknak kezében legyen, akiket megillet; d) a kisebb hely alkalmasabb a tanulmányokra. III. Károly és Mária Terézia idejében Nagyszombatban sem volt baj az egyetemmel. „Nunc conversa cogitandi, agendique ratione metuendum est, ne iuventus scholastica, sub lárva cultioris educationis. in populosa ac commerciali civitate Pestiensi a recto religionis principiorum et morum tramite adeo deflectat, ut secutura inde mala nec lex, nee principum potestas, nec ulla alia remedia possint aliquando satis corrigere" ; e) az áthelyezés költségei nem jöhetnek számba; a kérdés az: mit kíván meg a nevelés érdeke?
