Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)
1795.
f) a királynak megvan a joga, hogy az áthelyezés kérdésében intézkedjék. — 2. Pest, mint népes, lármás kereskedő város nem alkalmas tanulmányi célokra. — 3. Baranya, Heves, Pozsony, Sáros és Esztergom vármegyék nem neveznek meg helyet, hogy az egyetem hova helyeztessék, e részben hódolattal fogadják a felség elhatározását. Bars is megnyugszik Esztergomban. Liptó Vác mellett foglal állást, mert könnyen elérhető és protestáns vallásgyakorlata is van. Nógrád csak azt kívánja, hogy Pesten semmi esetre ne maradjon az egyetem, Szepes megye pedig Esztergomba vagy Vácra óhajtaná áthelyeztetni. C. Végre a benyújtott feliratok egy harmadik csoportja kifejti véleményét a nevelésügy javításáról. Az ő kívánságaik: a) a tanulmányi eredmény azért romlott meg, mert az erőket meghaladóan sok tárggyal tömték meg a tanrendet; a felesleges tanulmányokat tehát mellőzni kell; b) az iskola hanyatlását onnan datálják, hogy világi tanárai vannak. Az egyháziak eltávolításával jött-ment világiak foglalták el az ő helyeiket, akik francia eszmékkel vannak telítve. Azt kívánják tehát, hogy a gimnáziumok és azok a filozófiai tanszékek, amelyek egyházi tárgyakkal állnak vonatkozásban, csak egyháziakra bízassanak; cj a tanárok megválogatásában ne csak tudásukra, hanem jellemükre is legyenek figyelemmel; &) a tanárok közül azok, akik hanyagul tanítanak, vagy rossz példát adnak, távolíttassanak el helyeikről ; e) az erkölcsi nevelésre nagy gond fordíttassák; f) a felső fokon is megválogatandók az ifjúság olvasmányai. „Per talia principia impediretur, ne plurimi iuvenum perniciosissimas ideas partim a fine creationis, partim a iuribus humanitatis alienas circumferant ac in naturalismum, quem aetas hodierna experitur, degeneret" ; g) rossz képet festenek ezek a föliratok az ifjúság erkölcseiről. A baj okát részben abban látják, hogy a tanárok csak tanítanak, de nincs hatalmuk a büntetésre. Vissza kell tehát állítani a régi iskolai fegyelmet; h) az egyes intézetek élére okos, tapasztalt, erős meggyőződésű, tapintatos és erélyes direktorok állítandók; i) Sárosmegye azt ajánlja, hogy az igazgatás bízassák a főesperesekre, amivel jelentékeny megtakarítást lehetne elérni s a megtakarított összeget ösztöndíjakra lehetne fordítani; k) a generális studiorum directorium a helytartótanácstól választassák el és tagjaivá csak nagytudományú, hosszú tapasztalatú, tekintélyes róm. katholikus férfiak neveztessenek ki ; l) a konviktusok is derék férfiak (probus) felügyelete alá állíttassanak. A tanulmányi tanács-nák a főherceg levelében említett ülése 1795 okt. 23-án folyt le a különböző nézetek érveinek itt ismertetett összefoglalása után. Az ülésen a főherceg elnöklete alatt jelen voltak: a prímás, Majláth gr. tárnokmester, Almásy Pál, Mitterpacher, Podmaniczky bi\, ifj. Majláth József gr., Barkóczy gr., Koháry gr., Darvas, Latinovics, Szerdahelyi, Boros jés Mihálkovics helytartótanácsosok. Közben még Véza Gábor, az orvosi kar igazgatója, aki hozzájárult már az áthelyezéshez, nyújtott be két előterjesztést, amelyek egyikében rámutatott arra, hogy Pesten van kémiai laboratórium, botanikus kert és anatómiai intézet, amelyek Esztergomban hiányzanak ; a másikában pedig azt fejtegette, hogy az új tanulmányi rend szerint a negyedik évben az orvostanhallgatóknak gyakorlattal kell foglalkozniuk, amiben a pesti városi kórházra kívánnak támaszkodni. Kérte tehát, hogy mindaddig, míg Esztergomban a megfelelő intézeteket fel nem állítják, az orvosi kart hagyják meg Pesten. A többség az egyetem áthelyezése mellett döntött. Egyebekben a tanulmányi rendszert illetőleg a király figyelmébe ajánlotta az országos bizottság javaslatait. E részben különösen hangsúlyozta, hogy az erkölcsös nevelés érdekében szerzetes tanárokat alkalmazzanak, minthogy azonban a. piaristák erkölcseit lazáknak tartotta, a többi rend meg el van törülve, ajánlotta egyes rendek visszaállítását. Hangoztatta azonkívül a tanárok gondos megválogatásának és a gyanúsak elbocsátásának szükségét.
