Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1802.

eintreffen, es wäre denn, daß mittlerweile Euer Majestät etwas anderes mit mir befehlten. Ich ersterbe übrigens in tiefster Ehrfurcht von Euer Majestät Preßburg, den 17ten 7ber 1802. der allerunterthänigste Diener Joseph Pal. 190. 1802 szept. 17. Pozsony. József nádor véleményes jelentése a magyar Wir. kancellária fölterjesztéséről az urbárium és az országgyűlési nyomtatványok tárgyában. Ered. tiszt. : St. R. 3603/1803. 1802 júniusában a Dunántúlon, különösen Vas, Zala, Veszprém és Mosón megyékben parasztzavargások támadtak, amelyek fölbujtói a községi elöljárók voltak. A községek üléseztek, megtagadták az engedelmességet, hanyagul fizették a kontribuciót, nem törődtek robottal, házi adóval és beszéltek a szabadságról, melyet nekik az országgyűlés fog adni. Ezek az események a kancelláriát (M. Kanc. 1802. 6466. sz.) és az államtanácsot (St. R. 2478'1802.) is foglalkoztatták. Somogyi véleménye szerint az izgató hírek az újságok révén terjedhettek s ezért leiratot javasolt a kancelláriához, tegyen indítványt, hogy lehetne megakadályozni az országgyűlési követek részére készülő nyomtatványok árusítását, s a rendeket is fölszólítandónak tartotta, hogy az urbáriumot újabb törvénycikkel erősítsék meg s ezzel vegyék elejét a mende-mondának. E leiratra készült a kencéllária 1802 júl. 6-iki fölterjesztése (M. Kanc. 10.103/1802.), amely az urbáriumot illetőleg rámutatott arra, hogy a regnikoláris deputáció többrendbeli változtatást javasol az urbáriumon, de minthogy ezek letárgyalása túlságosan elnyújtaná az országgyűlést, maga is hozzájárult ahhoz, hogy az 1790/91-iki országgyűlés úrbéri törvénycikke a következő országgyűlésig ismét meghosszabbíttassék. A nyomtatványokat illető javaslatai: az újságok csak azokat az országgyűlési híreket vehessék föl, amelyek lenyomását a cenzúra a pozsonyi újságnak

1 megengedte. — Az országgyűlési nyomtatványok kinyomott fölöslegét vegyék el a nyomdáktól és könyvárúsoktól és adják át a perszonálisnak; az eladottakról adjanak részletezett kimutatást, hogy hova kerültek, az ezután kiadandók árusítására alkossanak szabályzatot, a fölösleges példányok pedig az országgyűlés végéig tartassanak vissza, amikor is legfelsőbb elhatározás fog intézkedni, hogy mi történjék velők. A további árusítás szabályozása tekintetében a következőket ajánlotta: aj az országgyűlésen jelenlevő törvényhozókról lajstrom vezetendő, bj csak annyi példányt nyomjanak, ahány törvényhozó van jelen, cj az eladásra a perszonális jelölje ki a királyi tábla egyik bíráját, dj ez a követeknek aláírt nyugta ellenében adja át a példányokat és vezessen erről lajstromot az eladás idejének föltüntetósével, ej a helytartótanács vigyázzon, hogy különben ne árusítsák e nyomtatványokat és utánnyomás se készüljön, fj a deputációk elaborátumai addig ki ne nyomassanak, amíg a kerületi ülésekben tényleg tárgyalás alá nem kerülnek, gj a helytartótanács általá1 Pressburger Zeitung.