Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1802.

181. 1802 [júl. második felében]. József nádor promemoriája a rendek 1802 július 15-iki fölirata tárgyában a kereskedelem föllendítését illetőleg. Eredeti sk. tiszt.: Privatbibl. fasc. 38. sub o. II. József ideje és különösen 1790 óta a magyar közönséget, a nemességet és a polgárságot egyaránt nagy mértékben foglalkoztatta a magyar kereskedelem föllendítésének kérdése. Értekezések, könyvek, memorandumok készültek erről a tárgyról. Az 1791-ben kiküldött regnikolaris deputácio in commercialibus tanácskozásai alapján Skerlecz Miklós báró kidolgozta az új kereskedelmi és vámrendszer tervezetét (Projectum legum, újabban magyar fordításban kiadta Berényi P.: Skerlecz Miklós báró művei). A közvélemény annyira egyhangúan követelte a fönnálló rendszer megváltoztatását, hogy a nádor a királynak azt ajánlotta, tegyen e részben engedményeket még az országgyűlés megnyitása előtt. (V. ö. I. 151. sz.) A gyakori gabonakiviteli tilalmak is érlelték a reformok követelését. A kérdéssel a magyar kancellária (Praesid. 1799. : 1810. sz.) és a helytartótanács is foglalkozott. (Almássy Pál véleménye N. titk. lt. Praesid. 1802. 1. sz.) A nádor mindjárt a rendek első, a hadkiegészítésre vonatkozó fölterjesztése után kívánta a gabona kivitelének fölszabadítását. A király tehát május 26-án kérdést intézett a cseh-osztrák kancelláriához, hogy az az örökös tartományok kára nélkül megengedhető-e ? Az egyesített kancellária azonban kijelentette, hogy a korlátlan kiviteli engedély főkép tengeren az aratásig sem meg nem engedhető, sem Magyarországra nem Bzükséges. Még jó aratás esetére is kormányzati szempontból először a tartaléknélküli tartományokat kívánta ellátni. Ez esetben is legfeljebb kiviteli engedélyekhez kötné a tengeren át való kiszállítást. Ezeket az engedélyeket pedig csak akkor tartotta megszüntethetőnek, ha a jövő évi termés is jól sikerül. (St. R. 2087/1802.) A királyt mégis sikerült rávenni, hogy a gabonakivitelt szabadítsa föl. Alig tették azonban ezt közzé, Károly főherceg június 25-én fölvilágosítást kért erről az intézkedésről, amire Kollowrat vótuma alapján úgy magyarázták a dolgot, hogy Magyarország saját kikötőiből a tengeren át, vagy szárazon a szomszédos országokba kiviheti ugyan a gabonáját, de az örökös tartományokon át a kivitel nincs megengedve. (St. R. 2400/1802.) Az 1802. országgyűlés tehát nagy felkészültséggel látott hozzá az ügy tárgyalásához. A Brunswick gróf tárnokmester elnöklete alatt kiküldött bizottság hosszú elaborátumot készített. (Akták 57—73. 1.) A pozsonyi, pesti, budai és győri kereskedők is beterjesztették véleményüket. (Akták 74—162.1.) A munkálatot a július 14. és 15-iki országos üléseken tárgyalták" (Diarium 144—152.1.) és a 15-iki ülésből fölterjesztették föliratukat. (Akták 160 -162.1.) A nádor az itt közölt iratot valószínűleg valamely személyes szóbeli jelentéstétel után promemoriaként adhatta át a királynak. Aus der Vorstellung der hung. Landesstände im CominercialFache gezogenen Gegenstände über welche Euer Majestät allenfalls eine vorläufige Erschliessung erlassen könnten. 1. Da Euer Majestät die freye Früchten-Ausfuhr aus Hungarn bereits gestatteb haben, so könnten Hochdieselben denen Landesständen die Versicherung ertheilen, daß selbe ausser dem Fall einer besondern Noth oder des Krieges niemals, und dann auch nur a)