Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1802.

181. 1802 [júl. második felében]. József nádor promemoriája a rendek 1802 július 15-iki fölirata tárgyában a kereskedelem föl­lendítését illetőleg. Eredeti sk. tiszt.: Privatbibl. fasc. 38. sub o. II. József ideje és különösen 1790 óta a magyar közönséget, a nemes­séget és a polgárságot egyaránt nagy mértékben foglalkoztatta a magyar kereskedelem föllendítésének kérdése. Értekezések, könyvek, memorandumok készültek erről a tárgyról. Az 1791-ben kiküldött regnikolaris deputácio in commercialibus tanácskozásai alapján Skerlecz Miklós báró kidolgozta az új kereskedelmi és vámrendszer tervezetét (Projectum legum, újabban magyar fordításban kiadta Berényi P.: Skerlecz Miklós báró művei). A közvélemény annyira egyhangúan követelte a fönnálló rendszer megváltoztatását, hogy a nádor a királynak azt ajánlotta, tegyen e részben engedményeket még az országgyűlés megnyitása előtt. (V. ö. I. 151. sz.) A gyakori gabonakiviteli tilalmak is érlelték a reformok követelését. A kér­déssel a magyar kancellária (Praesid. 1799. : 1810. sz.) és a helytartótanács is foglalkozott. (Almássy Pál véleménye N. titk. lt. Praesid. 1802. 1. sz.) A nádor mindjárt a rendek első, a hadkiegészítésre vonatkozó föl­terjesztése után kívánta a gabona kivitelének fölszabadítását. A király tehát május 26-án kérdést intézett a cseh-osztrák kancelláriához, hogy az az örökös tartományok kára nélkül megengedhető-e ? Az egyesített kancellária azonban kijelentette, hogy a korlátlan kiviteli engedély főkép tengeren az aratásig sem meg nem engedhető, sem Magyarországra nem Bzükséges. Még jó aratás esetére is kormányzati szempontból először a tartaléknélküli tartományokat kívánta ellátni. Ez esetben is legfeljebb kiviteli engedélyek­hez kötné a tengeren át való kiszállítást. Ezeket az engedélyeket pedig csak akkor tartotta megszüntethetőnek, ha a jövő évi termés is jól sikerül. (St. R. 2087/1802.) A királyt mégis sikerült rávenni, hogy a gabonakivitelt szabadítsa föl. Alig tették azonban ezt közzé, Károly főherceg június 25-én fölvilá­gosítást kért erről az intézkedésről, amire Kollowrat vótuma alapján úgy magyarázták a dolgot, hogy Magyarország saját kikötőiből a tengeren át, vagy szárazon a szomszédos országokba kiviheti ugyan a gabonáját, de az örökös tartományokon át a kivitel nincs megengedve. (St. R. 2400/1802.) Az 1802. országgyűlés tehát nagy felkészültséggel látott hozzá az ügy tárgyalásához. A Brunswick gróf tárnokmester elnöklete alatt kiküldött bizottság hosszú elaborátumot készített. (Akták 57—73. 1.) A pozsonyi, pesti, budai és győri kereskedők is beterjesztették véleményüket. (Akták 74—162.1.) A munkálatot a július 14. és 15-iki országos üléseken tárgyalták" (Diarium 144—152.1.) és a 15-iki ülésből fölterjesztették föliratukat. (Akták 160 -162.1.) A nádor az itt közölt iratot valószínűleg valamely személyes szóbeli jelentéstétel után promemoriaként adhatta át a királynak. Aus der Vorstellung der hung. Landesstände im Cominercial­Fache gezogenen Gegenstände über welche Euer Majestät allenfalls eine vorläufige Erschliessung erlassen könnten. 1. Da Euer Majestät die freye Früchten-Ausfuhr aus Hungarn bereits gestatteb haben, so könnten Hochdieselben denen Landes­ständen die Versicherung ertheilen, daß selbe ausser dem Fall einer besondern Noth oder des Krieges niemals, und dann auch nur a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom