Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

A bizalmatlanság újabb fölszítása

A BIZALMATLANSÁG ÚJABB FÖLSZÍTÁSA. Az a harc, amely egyrészről a császár öccsei: Károly, József, János és Rainer főhercegek, másrészről az uralkodó bizalmas tanácsadói közt 1805-ben elmérgesedett, a monarchiára gyászos következményekkel járt. A miniszterek elhitették Ferenccel, hogy testvéreit félrevezetik, hogy a békepárt érvei téves alapon épültek s így Mack elbizakodottsága és pártfogóinak felületessége és felelőtlensége a csapások hosszú láncolatát zúdították a gyenge ítéletíí császárra és szerencsétlen országaira. Napóleon megmutatta Macknak, hogyan kell hadsereget vezetni és ez a nagyszájú hős egyheti harc után seregével letette a fegyvert. Ulmnál elveszett a sereg és fölszerelése. Napóleon megszállta Bécset. Nemsokára a Csehországban újjászervezett sereg is kemény küzdelem után Austerlitznél csatát vesztett s az oroszok vádaskodva elvonultak. Csak a hadjárat után tűnt ki, mennyire nem volt az állam a háborúra fölkészülve. A nép nyögte a megszállók nyomását, minduntalan kivetett sarcaikat, önkényeskedésüket és kihívó viselkedésüket. A pozsonyi béke három hónappal az ellenségeskedés megindulása után (dec. 27.) megalázta az uralkodót és megtépázta országait. Az összes itáliai birtokok elvesztek és velük együtt elveszett a 'dalmát tengerpart, Tirol Bajorország birtokába került, — amelytől néhány óv előtt még az osztrákok követeltek területátengedóst —, s az elveszett 1000 nógyszögmérföld és 3,000.000 lakosa kárpótlásául Ferenc csak Salzburgot és Berchtesgadent kapta meg, azt a területet, amellyel három évvel előbb öccsét, Ferdinándot, Toszkánáért kárpótolták. A területi veszteség és a 40 milliós hadisarc a. monarchia tekintélyét erősen megtépázta, de a keserves vesszőfutásnak korántsem volt még vége. Napóleon késedelmeskedett csapatainak kivonásával és folytonos új követeléseivel és fenyegetéseiDomanovszky Sándor: József nádor élete II. 1