Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az abszolutizmus

hogy korszerű újításokra és komoly nemzeti eredményekre is sor kerülhetett volna. A rendi ellenzék ebben a meddő küzdelemben legalább azo­kat a nemzeti kulturális kérdéseket iparkodott elővenni, ame­lyek nagyrészt társadalmi úton is megvalósíthatók voltak, a hivatalos nyelv ügye mellett a Nemzeti Múzeumot és a magyar tisztképző akadémiát, a Ludoviceumot, A nádor ugyan szívesen segítette őket ebben a munkában is, politikájának sarkpontja mégis az alkotmányosság volt; ez a reakciós udvar szempont­iából annyira korszerűtlen idea, amelyet igazán csak János és Rainer főhercegek méltányoltak, minthogy ők is alkotmányos érzületűek voltak. János főherceg ezt különösen kimutatta, amikor a legkritikusabb időben, 1812 elején a nádor írásainak megőrzését vállalta. Rainer főherceg pedig még korábban, 1809 legvégén használta föl a nádor alkotmányos elgondolását egy akkor benyújtott részletes alkotmánytervezet kidolgozásával kapcsolatban, amelynek életbeléptetését a nádor elgondolása után kissé naivan képzelte el. Rainer főherceg a monarchia min­den részében egyöntetűen szerette volna alkotmánytervét meg­valósítani s a könnyebb keresztülvitel érdekében azt először Magyarországon kívánta elfogadtatni. Ott kipróbálva került volna megvalósításra az osztrák tartományokban, hogy a ma­gyar rendek ne emelhessék azt a kifogást, hogy országuk nem kormányozható az örökös tartományok mintájára. 00 Egyébként ez az alkotmányos érzület és meggyőződés volt az az alap, amelyen a nádor ellen Bécsben a gyűlölet, Magyar­országon a népszerűség kifejlődött. Nem alkotmányos ország­60 „Es ist eine Frage, ob es nicht zweckmässig wäre, das Modell der neuen Verfassung nach den neuen Grundsätzen, jedoch nach der Form Ungarns, zuerst in diesem Lande aufzustellen, dieses ai!s Hauptkörper zu betrachten und dann die anderen Provinzen darnach zu modeln; dadurch wird sie in Ungarn leicht Eingang finden, sobald das Verhasste Ummodeln nach den deut­schen Provinzen nicht mehr erwähnt wird und der Ungar wird dann in dem Wahn erhalten, dass die Verfassung aller Provinzen nach seinem Lande ab­geändert wird, welches ihm für alles empfänglich machen wird und zugleich den edlen Nationalcharakter desselben aufrecht erhält, wodurch endlich der Zweck, den sich die Staatsverwaltung vorzetzt, doch erreicht wird." E. Wert­heimer: Zwei Denkschriften Erzherzogs Rainers aus den Jahren, 1808. und 1809. (Archiv für österr. GeschichtsqueUen, 78. 1892.) 309. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom