Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1811-12. évi országgyűlés
alkotmányukat rossznak, ós hozzá egyesek még izgatnak is". Wallisról pedig a főherceg úgy vélekedett, hogy „vére túlságosan forró, szenvedélyes; mindent erőszakkal akar kikényszeríteni; pedig mire ez, ha jó módon is megy". 85 De nemcsak az ő hite ingott meg Wallisban. Gentz, aki korábban a papírpénz fenntartása mellett propagandisztikus iratot szerkesztett, azt írta Pálffy Ferdinándnak — aki korábban szintén alkotmányellenes húrokat pengetett: „Nem ez volt az útja, hogy Magyarországra a többi tartomány okéval egyenlő teherviselést hárítsanak. Ennek más lett volna a módja, ehhez más beszéd, de mindenekfölött világos ós érthető „rendszer" kellett volna. „Államtitkokkal" manapság már csak sarlatánok dolgoznak. A pénzügyi kormányzat ködbe burkolása már idejét multa, ennek olyan szabad ós törvényesen korlátolt monarchiában, amilyen Magyarország, amúgy sem volt helye. Hogy azonban a miniszter politikájára térjek vissza, képzelhető-e nagyobb őrültség, mint a kormányt egyedül érdeklő fődolog kimondása előtt, azoknak kedélyét, akiket a nehéz lépésre rá akarnak venni, három egymásra következő, egészen haszontalan, részben ízléstelen, de minden tekintetben nyomorultul bevetett javaslattal elkeseríteni? Az országgyűlés kedvezőtlen kimenetele minden körülmények közt rendkívül szerencsét lenség volna az államra, de ha ez a csapás ér berniünket, úgy azért is in re ós in modo, egyesegyedül Wallis a felelős." 88 Gentz a hibát abban látta, hogy amikor áldozatot kívántak,, a rendszert a lehető legtetszetősebb formában kellett volna bemutatni, e helyett azonban valósággal kikényszerítették az elutasító állásfoglalást megcáfolhatatlan alkotmányos érvekkel, azután előálltak azzal a kívánsággal, hogy a váltócódulák feléért vállalja az ország a kezességet, aminek semmi értelme, mert a kezes csak az állam lehet összes ingó ós ingatlan vagyonával. És még törlesztési alapot is követeltek, amelyet egyszerűen megteremthettek volna azzal, ha hatodrészre devalváltak volna. ST A nyiltszemű, gondolkodó emberek tehát látták az erőszakos eljárás céltalanságát ós veszedelmét, de a nádor ily irányú figyelmez85 U. ott, 121. 1. 86 Wertheimer közlése a Pester Lloyd 1890. márc. 11-i számában és Ai 1811112. országgyűlés, 109—110. 1. 97 Wertheimer: Az 1811112. országgyűlés, 105—110. 1.